A közlemény emlékeztet: a határszemlén az ingatlanügyi hatóság – azaz a földhivatal – elsősorban a termőföld védelméről szóló 2007-es törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzi.

A jogszabály arra kötelezi a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy a termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza. A szőlőket és gyümölcsösöket kizárólag a művelési águknak megfelelő termeléssel lehet hasznosítani – jegyzi meg a közlemény. Hozzáteszi: a hasznosítási kötelezettség felróható elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

A VM külön is felhívja a figyelmet, hogy a határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.

    Az idei határszemle ellenőrzések egyik kiemelt célja a zártkerti földrészletek hasznosítási kötelezettségének a vizsgálata.

Magyarországon azért romlott az irodák kihasználtsága, mivel a bérlők összébb húzódnak, és a maradék területek piacra kerülnek. A kínálat viszont behatárolt: idén 20 ezer, jövőre 15 ezer négyzetméter bérbe adható új irodaterület kerül a piacra. A közlemény megjegyzi: egyre kevesebb bérbeadó tud ajánlatot adni már ma is az 5 ezer négyzetméter feletti igényekre.

Európában 0,3 százalékkal csökkentek a bérleti díjak az első negyedévben. Az átlag mögött azonban nagyok a különbségek: például Brüsszelben 5 százalék volt a csökkenés, Luxemburgban viszont 5,3 százalékkal nőttek a bérleti díjak.

Zentai László elmondta, hogy a döntés nyomán a város birtokába kerülhet az egykor a Bornemissza Gergely felderítő zászlóaljnak otthont adó laktanya konyhája, illetve a sportpálya. A határozat szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2012. június 30-ig megköti a most üresen álló egykori honvédségi ingatlanok tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződéseket az igénylő önkormányzatokkal, köztük Egerrel. Mindez országszerte 29 települést és 53, összességében 922 millió forint forgalmi értékű állami ingatlant érint – fűzte hozzá.

A médiareferens emlékeztetett arra, hogy Habis László, Eger polgármestere 2007 óta próbál megegyezni a szaktárca mindenkori képviselőivel a megüresedett, de kiváló állapotban lévő egri honvédségi ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásáról, azonban éveken át nem történt semmi.

A helyzet azt követően változott meg, hogy Habis László (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselőként interpellált az ügyben Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszterhez – tette hozzá.

A megkötendő tulajdon-átruházási szerződésekbe több garanciális feltétel épül be. Ilyen az elidegenítési tilalom megállapítása vagy a hasznosítási cél rögzítése, amelyek biztosítják a felelős vagyonkezelést – mondta Zentai László.

A Krónika napilap beszámolója szerint a német Heloitec cégcsoport romániai képviselője, a Solarsystem Kft. mintegy 50 millió eurós beruházással szeretné létrehozni a napelem parkot egy 100 hektáros területen, amelyet a helyi Bástya mezőgazdasági társulástól bérelne.

A Solarsystem Kft. képviselője, Ioan Cornea a helyszínen elmondta, műholdas felmérés alapján találták meg a park létesítésére legalkalmasabb területet. Szárhegyen mind a technikai, mind a földrajzi adottságok megfelelőnek bizonyultak a terv kivitelezéséhez és a helyi, valamint a megyei önkormányzat is támogatja a befektetőket.

A létesítmény óránként 30 megawatt elektromos áram termelésére lesz alkalmas, és húszezer háztartás napi áramszükségletét biztosíthatja. A cég már megkapta a szükséges engedélyeket a területi és az országos áramszolgáltatótól. Amint az építési engedélyeket sikerül beszereznie, elkezdi a kivitelezést, amit a tervek szerint fél év alatt be is fejez.

Az építkezési engedélyek beszerzéséhez előbb a mezőgazdasági parcellák azonosítása, a területek telekkönyveztetése, illetve az övezeti területrendezési terv elkészítése szükséges.

Gábor László, a 3.500 lakosú Gyergyószárhegy polgármestere elmondta, a befektető a telekkönyveztetés költségeit is vállalta, amely esetenként jelentős kiadást jelentene a földtulajdonosok számára. A parcellák tulajdonosainak hektáronként évi 400 euró bérleti díjat ajánl a befektető. A polgármester hozzátette, a Bástya mezőgazdasági társulás tagságával a jövő héten tartandó közgyűlésen beszélik meg a huszonöt évre tervezett bérleti szerződés feltételeit.

A befektető cég képviselői elmondták, a park 15 személynek ad munkát, a létesítendő park felügyeletét, kezelését a Bástya társulásra bíznák. Az előzetes számítások szerint a létesítmény után fizetendő ingatlanadó évi 300–400 ezer euróval növelné a település költségvetését.

Az építési törvény módosítási tervezete bevezeti az értéknövekedési hozzájárulást, amit lényegében adóként fizetne meg az ingatlantulajdonos, de csak akkor, ha értékesíti a házát, telkét – a tervezet a kormány honlapján jelent meg.

    A kiindulás az, hogy a helyi építési szabályzatba olyan elem kerül be, amely felértékeli az adott területet, így az ott lévő ingatlanokat drágábban lehet értékesíteni.

    Ilyen lehet például a terület közpénzből történő csatornázása, vagy ami idáig is sok vitát váltott ki: a külterület belterületbe vonása, majd például lakóterületté minősítése.

    Az önkormányzat – rendeletben – az értéknövekedés legfeljebb 10 százalékát elvonhatja, ez az értéknövekedési hozzájárulás. A rendelet megalkotása előtt azonban az önkormányzatnak el kell készítenie az ingatlanérték katasztert. Ennek alapja a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló jogszabály – mondja ki a tervezet.

    Azért, hogy az önkormányzat értesüljön a tulajdonos váltásról, és hozzá jusson az értéknövekedési hozzájáruláshoz, a fizetési kötelezettséget bevezetteti az ingatlan nyilvántartásba.

Az utóbbi években, különösen a hazai lakáspiac kvázi összeroppanása óta – szinte minden nap lehetett olvasni a hazai sajtóban különféle ingatlanpiaci elemzéseket, melyek a legkülönbözőbb, egymásnak sokszor teljesen ellentmondó tanácsokat adták a lakásvásárláshoz, illetve ma már megmosolyogtató jövőképet vetítettek előre.

Összegyűjtötték a legnagyobb elemzői tévedéseket: rosszul járt volna az, aki ezek alapján hoz befektetési döntést.

1. A gazdasági válság nem érinti majd a hazai ingatlanpiacot

2008 nyarán még az ehhez hasonló véleményekkel voltak tele a gazdasági újságok. Akik akkor – 145 forint körül CHF, és 230 forint alatti EUR árfolyamon szálltak be álmaik otthonába valószínűleg már ezerszer elátkozták a pillanatot, hiszen az árfolyamok, és velük együtt a törlesztő-részletek igencsak elszaladtak az utóbbi években. Az ingatlanpiaci elemzők mentségére egyetlen dolog szolgál: világszerte elismert közgazdászok sem gondolták, hogy a válságból (vagy egyes értelmezések szerint az annak nevezett befektetői hisztériából) ekkora probléma lesz.

2. Megszokottá válik majd az egymillió forint körüli négyzetméterár

A 2000-es évek közepén zajló építkezési és vásárlási őrületben ez nem is volt annyira utópisztikus elképzelés, bizonyos budai, illetve belvárosi új építésű beruházásoknál ennyit, vagy közel ennyit kértek a lakások négyzetméteréért. Később jött a hidegzuhany – a négyzetméterenként 8-900.000 forintért egykor megvásárolt új lakások döntő többségére ma már 500.000 forint körüli árszínvonalon is alig van vevő. Hétszámjegyű négyzetméterárat ma már csak az igazi unikumokért lehet kérni – sokszor azonban évekig hiába várják a vevőket.

3. Tovább drágul majd az agglomeráció, utolsó lehetőség beszállni

Nem jött be, de nem sokon múlott. A divatos agglomerációs települések (Telki, Páty, Zsámbék, Biatorbágy) árszínvonala meredeken emelkedett, a földből pedig gombamód nőttek ki az újabb és újabb családi és társasházak. A válság ezt a trendet is megfordította: kiderült, hogy ezek a területek messze túlértékeltek, a közlekedési nehézségek, a magas benzinárak, valamint bizonyos helyeken az azóta sem kiépült infrastruktúra miatt inkább befelé költöznének a lakásvásárlók. Sok Budapest környéki településen szinte lehetetlen a nagyobb értékű lakásokat, házakat eladni.

4. Jelentősen drágulnak a lakások a kormányzati negyed közelében

Hosszú hónapokig tartotta izgalomban a szaksajtót, valamint a VI. és a XIII. kerület érintett részeit a Nyugati pályaudvar mellé tervezett presztízsberuházás. A levegőben 20, 30, de akár még 40%-os áremelkedésre utaló mondatok is repkedtek, néhány optimista befektető be is vásárolt felújítandó lakásokból. A kormányzati negyed terve jó időre lekerült a napirendről, a pályaudvari vágányokra néző lakások pedig az akkori ár töredékéért várják, hátha egyszer megtetszenek valakinek.

5. 10-20%-os áremelkedést hoz a panelprogram a lakótelepeken

Panelprogram ide, gazdasági válság oda, lakótelepi lakást a többség továbbra is csak kényszerből vásárol, és akkor is lehetőleg csak kicsit, mivel dacára a különféle kedvezményeknek, a távfűtési számla bizonyos helyek könnyen elérheti akár a havi törlesztő összegét is a hideg hónapokban, másrészt – sajnálatos módon – sok fővárosi lakótelep lassan, de biztosan csúszik le a romlás, a szlömösödés irányába. Tény, hogy a panelprogramos lakásokat jobban keresik a szabályozható és kontrollálható rezsi miatt, de az említett mértékű felárat nem lehet realizálni.

6. Megfizethetetlenné válik a Belváros

Bizony, ez elég sokáig így tűnt – az olasz, spanyol és ír vásárlók tömegével vették az EU csatlakozás környékén a magyar pénztárcának drága, ám számukra filléres belvárosi ingatlanokat, az árak rohamtempóban mentek felfelé, a félmilliós négyzetméterár még a “semmi extra” típusú V. kerületi ingatlanok esetén is átlagosnak számított. A 2008-as események hatására a külföldi vásárlók varázsütésre eltűntek, az eladó ingatlanok pedig néhány divatos utca kivételével (ahol szintén lecsökkent az áruk) szinte hiába kelletik magukat.

7. Általános lesz a tervezőasztalról történő vásárlás

A nagy építkezési boomban rengeteg lakást adtak el látványterv alapján – hogy le ne maradjon, sok vevő már az építkezés megkezdése előtt leelőlegezte, nem egyszer kis is fizette a vágyott ingatlant, remélve, hogy az elkészülte után is úgy fog kinézni, ahogy azt a hívogató képek mutatták. A valóság ennél sajnos plasztikusabb: rengeteg fejlesztést az első egy-két ütem után abbahagytak, több újépítésű társasház műszaki tartalma igen gyengére sikerült, vagy éppen pénzügyi problémák miatt az ígért többletszolgáltatások (uszoda, nagy park, játszótér, fitness) nem valósultak meg. A mai napig sok ilyen lakást árulnak tulajdonosaik nyomott áron, akik szívesen szabadulnának az egykor kiválónak gondolt befektetéstől.

8. Felépül a gát a Római parton, egekbe mennek az árak

Az egykori csónakházak helyen közvetlen dunai kilátással (vagy legalábbis annak ígéretével) árult lakások sokakat vonzottak, a környezet ma is megrészegítően szép. Az árak 2008-ig szépen mentek felfelé, egy 60-70 m2-es lakásért akár 40-50.000.000 forintot is elkértek. A valóságban a gáttal kapcsolatban még egyetlen kapavágás sem történt, az egyébként üdülőként nyilvántartott ingatlanok iránt olyan mértékben visszaesett az érdeklődés, hogy még az olcsóbbakat is több évig tarthat eladni – némelyik lakás 2006 óta nem talált gazdára. A kínálati árak jelentősen csökkentek, akinek tetszik a környék, most tényleg érdemes lehet beszállni.

9. Letarolják a külföldi ingatlanláncok a magyar piacot

Megtörténhetett volna, de elmaradt: a nyugat-európai és az amerikai láncok túl későn értek ide, mire kiépíthették volna állásaikat, a hazai ingatlanpiac érdektelenné vált számukra. A kevés próbálkozó, aki valóban belevágott, pedig azzal volt kénytelen szembesülni, hogy az amerikai módszerek itthon nem feltétlenül működnek, ráadásul közben a már piacon lévő hálózatok többsége is jelentős veszteségeket szenvedett el.

10. Lakáshiány alakulhat ki Magyarországon

Szándékosan maradt utoljára, pedig a létező legnagyobb blöff. A válság kitörése után sok ingatlanfejlesztő látta, hogy a nyakán fognak maradni a drága pénzen kivitelezett lakások, ezért többen is azt jósolták – sőt, teszik ezt még ma is -, hogy aki nem lép időben, könnyen lakás nélkül maradhat. Igaz lehet ez esetleg a Belváros kellős közepén, a valóságban azonban a projektek maradék lakásainak többségét igen jelentős diszkonttal próbálják végre eladni. Noha eladó lakással ma valóban Dunát lehet rekeszteni, amennyiben továbbra is a mostani szinten marad a lakásépítések száma (közel nulla), egyszer valóban előállhat az a helyzet, hogy vadonatúj lakás már nem lesz minden méretben, színben és elhelyezkedésben.

Egyre többen vásárolnak uniós pénzből lakást Magyarországon. Bár a programban elvileg csak cégek vehetnének rész, azonban úgy tűnik, hogy magánszemélyek is egyre inkább lecsapnak a lehetőségre. Pedig a feltételek teljesítését szigorúan ellenőrzik. Egy sikeres pályázatnak sokkal több kritériuma van, mint azt a legtöbben gondolnánk.

Az utóbbi időben alapjaiban változtatta meg a kombinált mikrohitel a baranyai ingatlanpiacot, felpörgetve az adásvételek számát – írja a bama.hu hírportál. Mint írják, ezzel a lehetőséggel úgy lehet megvásárolni egy 20 milliós ingatlant, hogy csupán 2 millió forint önrészre, illetve 9 millió forint kedvezményes kamatozású hitelre van szükség, a fennmaradó 9 millió forintot pedig az Unió finanszírozza, vissza nem térítendő támogatásként.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy csak vállalkozás kérheti a kombinált hitelt, s céges üzleti tervvel kell alátámasztani az igényt, aminek a betartását három esztendeig véletlenszerűen és igen szigorúan ellenőrzik. Mindazonáltal a hírportál írása szerint a program országszerte egyre népszerűbb, gombamód szaporodnak az efféle ingatlanügyletek.

Budapesten és környékén már elfogyott az ilyen célokra félretett pénz, az országban viszont 15 milliárd forintos uniós keretet nyitottak (ebből kb. 6,5 milliárd forintot osztottak ki valamivel több, mint egy esztendő alatt) és 20 milliárdos az ehhez kapcsolt mikrohitelcsomag. A nagyvárosi toplistán Pécs a dobogósok között található közel 120 elfogadott hitelkérelemmel.

Vegyél Te is lakást uniós pénzből

Magyarországon a nemzeti szinten elosztott “brüsszeli források” a fejlesztési operatív programokon keresztül gyűrűznek le a vállalkozásokhoz. Kezelésükkel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a megbízott. Hazánk 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Az NFÜ portáljáról áttekintő képet kaphatunk a Magyarországon működő vállalkozások számára kínált, államilag támogatott hitel- és tőkeprogramokról, pályázatokról és garanciaeszközökről.

Egy-egy pályázat elkészítésekor fontos az alapos, mindenre kiterjedő információszerzés, illetve ezen túlmenően a jogszabályok, eljárási előírások pontos ismerete, az esetleges változások nyomon követése, hiszen az mindezek be nem tartása mind-mind a pályázat elutasításához vezethetnek. Az NFÜ tapasztalatai szerint a leggyakoribb hiba, hogy a pályázók a pályázati csomagnak nem a legfrissebb verzióját ismerik és használják. Gyakran fordulnak elő nyomtatási hibák is, melyek a kitöltő program nem megfelelő használatából, illetve hibás kitöltésből adódnak. Bár kétségkívül meglepő, de a nagy sietség közepette gyakori probléma az is, hogy a pályázók elfelejtik aláírni a beadott pályázatokat.

A pályázatokhoz projektektől függően további dokumentumokat is csatolni kell, melyekkel kapcsolatban a pályázati útmutató ad iránymutatásokat. A legtöbb kimaradó dokumentum természetesen hiánypótlás keretében pótlólag beadható, de javasolt minden rendelkezésre álló iratot, nyilatkozatot beküldeni a pályázattal, ezzel is gyorsítva az elbírálási folyamatot. A benyújtandó mellékleteknél mindig ügyeljünk azok érvényességére és hitelességére. A beadási határidők, illetve a hiánypótlási időszak pontos betartásának hiánya is sok esetben okozhatja egy jó projekt támogatásának elmaradását.

Nincs könnyű dolga tehát a résztvevőknek. A pályázati előírások helytelen és/vagy félreértelmezéséből, egyes kizáró okok figyelmen kívül hagyásából, a jogszabályok hiányos ismeretéből adódóan előfordulhat, hogy a pályázók az adatlapot nem megfelelően töltötték ki, vagy egyes esetekben még a pályázat beadására sem jogosult a pályázó. Éppen ezért javasolt szakértő segítségét kérni, mielőtt a pályázat elkészítését megkezdjük, megkímélve magunkat a felesleges anyagi terhektől is.

Előfinanszírozás és önerő: tőke híján nehéz pályázni

A legtöbb hazai kis és középvállalkozás már indításakor alultőkésített, így hatalmas gondokat okoz számukra a projektek megvalósításához szükséges önrész előteremtése. Sőt, a rendszer még ennél is többet követel tőlük: lévén a legtöbb EU-s pályázat utófinanszírozott, a ténylegesen elnyert uniós forrást is a nyerteseknek kell megelőlegezniük, amit később, a pályázat lezárultával persze visszatérít az unió. Nagy kérdés tehát, hogy milyen lehetőségei vannak egy finanszírozási gondokkal küzdő vállalkozásnak.

Egy tipikusnak mondható előfinanszírozási konstrukció látható a fenti diagramon. A példánkban szereplő vállalkozás egy 100 millió forintos beruházást kíván megvalósítani, melyre 50 millió forintos uniós, vissza nem térítendő támogatást nyert el. A vállalat teljes önereje 30 millió forint. Ezt az önerőt kell kiegészítenie még 20 millió forint banki hitellel, hogy a szükséges teljes önrészt összegyűjtse. Ugyanakkor az utófinanszírozás miatt a támogatás teljes összegét is kölcsön kell kérnie a cégnek a banktól, melyet azonnal vissza is fizet, amint a támogatás megérkezik.

A megvalósítási időszakban így plusz kamatterhek keletkeznek, s ezt csak tovább fokozza a kifizetések szokásos késlekedése. Egy vállalat ugyanis nehezen tudja kiszámolni, mikor érkezik meg az ígért támogatás, mikor tudja a kölcsönét visszafizetni a banknak. Ez már a tervezés kezdeti fázisától gondokat okoz, a vállalatot pénzügyi bizonytalanságban tartja, s a bank kockázatait növeli, , hiszen a bank azon túl, hogy a céghez kapcsolódó kockázatokat viseli, a beruházás megvalósításán túl a támogatások lehívásához kapcsolódó adminisztráció helyességét és a tényleges kifizetés kockázatát is futja.

Tekintettel arra, hogy a banki kockázatok egy támogatással egybekötött finanszírozás esetén ilyen sokrétűek és a kifizetések gyakorta elhúzódnak, a támogatás előfinanszírozás nem közkedvelt banki megoldás és maga a támogatás sem jelent erős banki fedezetet.

A 32 éves Chris Smart két héten át pepecselt és ecsetelt, míg elkészült az 1962-es Ferrari 250 GTO “portréjával”. Garázsa most úgy néz ki, mintha tárva-nyitva állna, és a kocsi mellett egész sor kerti szerszám, létra sorakozik a falnak támasztva az élethűség kedvéért. A Ferrari mögött – mármint a valójában lecsukott garázsajtó mögött – amúgy egy BMW áll.

Smartot bizonyára sokan irigylik sportkocsija miatt, mert jó pár autós meglepetésében még le is fékez a bishopstoke-i ház előtt, több járókelő pedig fényképezi a garázst. A férfi festőművészetet tanul, művéhez vízálló festéket használt.

A szóban forgó Ferrari a világon az egyik legkeresettebb autó. Csak 39-et gyártottak belőle. Csúcssebessége 280 km/óra, motortérfogata 3 ezer köbcenti, 6,1 másodperc alatt gyorsul 100-ra. A BBC hírportálája szerint februárban 20 millió fontért – 7 milliárd forintért – cserélt gazdát egy ilyen autó.

A végtörlesztések egy részét a háztartások kiváltó forinthitelekből finanszírozták. Erre a célra a hitelintézetek és fióktelepek a múlt év utolsó három hónapjában 62, az év első negyedében pedig 158 milliárd forint hitelt folyósítottak – derül ki a jegybank hétfőn közzétett elemzéséből.

A friss adatok szerint az év első negyedében folytatódott a háztartási hitelportfólió minőségének a romlása: a nem teljesítő hitelek aránya mind a fizetési késedelem, mind a minősítési kategóriák szempontjából tovább emelkedett, ez pedig elsősorban a végtörlesztés hatásával magyarázható.

A végtörlesztés és a folyósított kiváltó hitelek miatt a devizahitelek állománya csökkent, a forinthiteleké pedig növekedett. Tavaly júniushoz, a végtörlesztési programot megelőző időszakhoz viszonyítva 2012 első negyedévének a végére a bruttó hitelállomány csökkent a végtörlesztések hatására. 2011 júniusa és 2012 márciusa között az értékvesztési állomány (a bruttó és nettó hitelállomány különbsége) azonban jelentősen nőtt. A jegybanki adatok szerint a múlt év második és harmadik negyedévében 480, illetve 565 milliárd forint értékvesztést voltak kénytelenek elkönyvelni a bankok a háztartási hiteleken, míg 2011 utolsó negyedében ez az összeg 800 milliárd forint közelébe emelkedett, az idén január és március vége között pedig 634 milliárd forintra rúgott ez a tétel.

“Nehogy egy gyárat tegyenek a falu közepére, akkor inkább egy bevásárlóközpontot” - mondta Fót forgalmas főutcájának egyik ledózerolt, jelenleg eladó telke mellett egy nyugdíjas nő szerda délelőtt az [origo]-nak. A város központjában fekvő telken korábban egy üzem állt, jelenleg a Lidl tulajdonában van, de most 250 millió forintért próbálnak túladni a 3500 négyzetméteres területen.

A Lidl nem tud mit kezdeni vele, ugyanis az idén januártól három évig tilos 300 négyzetméter feletti területű üzletet építeni Magyarországon. A tilalom alól a – kormány delegáltjaiból álló plázabizottság véleményének kikérése után – csak a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést. Matolcsy Györgytől ilyet eddig több mint negyven esetben kértek, 15 esetben örülhettek, 12 kérelmet azonban elutasítottak, a többiről pedig még nem született döntés. Engedélyt kapott például járműalkatrész-kereskedés, díszállatüzlet, hűtőház és raktár, de csak egy olyan vállalkozás, amelyik élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozik. Az elutasított kérelmezők közül ugyanakkor tízen árultak volna élelmiszert.

A rendelkezés eddigi tapasztalatai szerint a nagyobb láncoknak kevés esélyük van új bolt építésére. A legtöbb elutasítást a Penny Market kapta: Fóton, Albertirsán és Hajdúsámsonon tervezett beruházása sem kapott felmentést a tilalom alól. Ezenkívül nem épülhet Metro sem Kecskeméten, és a Keso Kft. sem építhet Debrecenben. Ez utóbbi cég  egy 4000 négyzetméteres outletet szeretett volna építeni a megyeszékhelyen, amelyben helyet kapott volna egy piac és különböző üzletek is. Kelemen György, a Keso Kft. tulajdonostársa és jogi képviselője a Dehir.hu-nak elmondta, “a bizottság környezetvédelmi szempontokra hivatkozva utasította el a kérelmüket, holott ilyen szakértői anyagok nem voltak a birtokukban”. Mint mondta, ők most készítettek egy környezetvédelmi tanulmányt, amelyben a szakértők épp arra jutottak, hogy óvná a környezetet, ha a közelben élőknek nem kellene egy villanykörtéért bemenniük a belvárosba.

A Penny Market a miniszter döntését nem kommentálta, mint mondták, beruházási ügyekben náluk ez a szokás. Az [origo] azonban megnézte, hol terjeszkedtek volna.

A mintegy 18 ezer lakosú Fóton a város közepén, a Dózsa György úton lévő üzletsor melletti három-négy, jelenleg is lakott családi házat vásárolta volna meg az üzletlánc, és az így nyert telkeket egyesítette volna. Annak, hogy mindez csak terv marad, az általunk megkérdezett fótiak közül leginkább a konkurencia örül. “Rontaná az üzletet, és sokan tiltakoztak az üzletsoron lévő boltosok közül, kivéve, akinek a házát a Penny meg akarta venni” – magyarázta az egyik kis diszkont eladója a tervezett beruházás helyszínétől ötven méterre, az átmenőforgalmat lebonyolító főútvonal mellett. Habár vásárlóként örülne a boltnak, a munkáját nem akarja elveszíteni, ahogy a közeli pékségek, zöldségesek és kisboltosok sem – fogalmazott.

A potenciális vásárlók ugyanakkor a helyi boltok áraira, a szűkös választékra panaszkodnak. “A közértnek álcázott italboltok mellett csak egy CBA, egy Coop és egy Match van a városon belül – magyarázta egy Fóton élő és dolgozó nő, hozzátéve, hogy azok árait magasnak, választékát szegényesnek tartja, az egyik bolt berendezése pedig szerinte legalább 1984 óta semmit nem változott. “Jó lenne, ha lenne a közelben Penny vagy Lidl, mert ami itt van, az drága, és kisebb a választék – mondta nagy egyetértésben két másik nő is a főutca egyik buszmegállójában, miközben a dunakeszi Tesco ingyenes buszjáratára vártak. Autójuk nincs, az utazással egybekötött vásárlást annak ellenére is vállalják, hogy az legalább három órát vesz el a délelőttjükből.

Egy fiatal nő a fóti főutcán pedig arról mesélt, hogy helyben csak kenyeret vesz, mert minden mást drágának tart. Személy szerint ez nem jelent neki gondot, mert autójával a közeli bevásárlóközpontokban meg tudja oldani a nagybevásárlást.

Az [origo] információi szerint a Penny a beruházások mellett maga is azzal érvelt, hogy az mindenkinek jó, és igény is lenne rá. Több, a neve elhallgatását kérő hivatalnok viszont azt mondta, hogy a minisztérium az esetek többségében a 300 négyzetméteres, jogszabályban világosan rögzített limit átlépésén túl egy sor káros hatást hozott fel az elutasítás okaként. Azzal érvelt, hogy nem teremtene munkahelyeket, káros hatással lenne a helyi piacra, továbbá leterhelné a közlekedést, megjelennének az utakon az áruszállító kamionok, és a vásárlók autói is szennyeznék a környezetet.

“Környezetvédelem? Itt? Mit?” – kérdezett vissza egy nő a város főutcáján, nem messze a tervezett bolt helyszínétől. “Egy-két fa a parkolóban még jó is lenne. Arra gondolhattak, hogy több szemét lenne eldobálva?” – morfondírozott. Egy másik nő szerint nem természetvédelmi területen építkeznének, ami ugyan kissé messzebb valóban található, de ott tudomása szerint “érdekes módon” egy lakóterület építését tervezik.

“Az ember már nem válogat”

Giró-Szász András kormányszóvivő a plázastopról szóló törvény elfogadása előtt azzal indokolta a javaslatot, hogy a kereskedelmi forgalom 69 százalékát a nagyáruházak uralják, amelyek zöme külföldi tulajdonban van, és csak a maradék 31 százalék van kis- és középvállalkozásoknál, miközben a utóbbiak vannak számbeli többségben. A kormány ezen az arányon kíván változtatni – fogalmazott. A Penny kiszemelt beruházásainak helyszínén a kisebb boltok mellett a nagyobb üzletláncok közül mindenhol van CBA, Hajdúsámsont kivéve Coop is, sőt Albertirsa központjában felépült egy Tesco is.

“A magyar boltok jóval drágábbak – jelentette ki határozottan egy fóti asszony. “Annyira lejjebb ment az emberek életszínvonala, egy átlag családban már nem szempont, hogy magyar tulajdonú boltban vásároljon, oda megy, ahol olcsóbban megússza” – fogalmazott egy középkorú nő. Egy nyugdíjas asszony ugyanakkor egyetértene azzal, hogy támogassák a hazai vállalkozókat akár a többiek rovására is, és vásárolna ezért drágábban is, bár hozzátette, hogy ő megtermeli magának, ami kell, és csak húsért jár a helyi boltba.

Megkérdeztük a gazdasági minisztériumot arról, vajon számít-e bármit az, hogy magyar vagy külföldi láncról van szó. “Az, hogy magyar, vagy külföldi tulajdonban álló cég kéri-e a felmentést, nem olyan szempont, amely a döntéshozatal során figyelembe vehető, mert a szabályozás ily módon az Európai Unió jogrendjébe ütközve a letelepedés szabadságának jogellenes korlátozását jelentené” – közölte az [origo]-val az NGM sajtóosztálya.

Óvoda mellett épült volna a bolt

Hajdúsámsonon sem valósulhat meg a Penny beruházása. Hamza Gábor polgármester az [origo]-nak azt mondta, hogy a Penny egy száz százalékban önkormányzati tulajdonú telken akart építkezni, bár ezt csak “hallotta”, mivel állítása szerint őt a Penny egyetlen képviselője sem kereste meg, a cég nevében vele senki sem tárgyalt.

A polgármester úgy véli, hogy ha a Penny felmentést is kapott volna a minisztériumtól a plázastop alól, az illetékes főépítész akkor sem adta volna ki az engedélyt. A tervezett beruházás közvetlen szomszédságában ugyanis egy hatszáz gyerekkel működő óvoda van, így az áruszállító kamionokra és kidobott romlott élelmiszerek dombjára gondolva a környezetvédelmi indokokra hivatkozó elutasítást jogosnak érzi.

Hamza Gábor szerint a 13 ezer fős település jól ellátott, sok a kisbolt, van egy nagyobb áruház, miközben a kilenc kilométerre lévő Debrecenben “a legmagasabb ellátás is biztosítva van”. Meglátása szerint a helyi boltok jó árakkal működnek, állandóan akcióznak, ráadásul helyben lakó kereskedők, pékek dolgoznak ott.

“Kinyírta volna a kisebb boltokat”

Az Albertirsán élő mintegy tízezer ember a számos kisbolt kínálata mellett a városközpontban talál egy nagy Tescót is, emellett több Coop, CBA és Profi is van a településen.

Egy helybéli férfi az [origo]-nak az mondta, hogy emiatt nem hiányzik a Penny Market, bár meggyőződése, hogy nem az államnak kell megmondania, hogy hol mennyi bolt épüljön vagy zárjon be. Szerinte a vásárlóknak annál jobb, minél több lehetőségből választhatnak. Úgy tapasztalja, hogy a helyi kisboltok az árverseny miatt az alacsonyabb minőségű, olcsóbb termékekre mentek rá, és a szintén alacsony áraival hirdető Penny őket “biztos kinyírta” volna.