Veszprémben bemutatták az MTA Regionális Kutatások Központjának Nyugat-magyarországi Intézete Okos városok címmel készült tanulmányát.A tanulmány megállapításai nyomán számos konkrét lehetőség körvonalazódott a hatékony városüzemeltetéstől az intelligens közlekedés-irányítási megoldásokon át a mobil technológiákon alapuló turistairányító rendszerekig. A városok „okos” projektterveikhez EU-s és kormányzati forrásokért is pályázhatnak.

Az IBM Magyarország megbízásából folytatott kutatás lehetőséget adott rá, hogy az Akadémia szakértői átfogó felmérést készítsenek kilenc vidéki magyar város fejlettségéről, innovációs adottságairól, hatékonyságukról erőforrásaik felhasználásában. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az üzleti életben már forradalmi változásokat hozott, kevésbé hasznosult azonban az önkormányzatoknál, pedig e technológiák a városok hatékonyabb működésében, a városlakók életminőségének javításában is segíthetnek. Erre világít rá az első magyar „Okos városok” tanulmány, melynek bemutatóját Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter és Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának dékánja nyitotta meg.

Egy város attól lehet „okos(abb)”, élhetőbb, ha sikerül az emberi tőkébe, a hagyományos és modern (információs és kommunikációs) infrastruktúrába tett befektetéseivel ösztönöznie a fenntartható gazdasági fejlődést és a magas életszínvonalat, miközben a természeti erőforrásokat bölcsen kezeli. Az „okos” város ma már sokféle „okos” technológiát használhat, fejtette ki a bemutatón Veres Zsolt, az IBM vezérigazgatója, hiszen „az újszerű információ elemzési technológiák révén képesek vagyunk a különböző érzékelők és mérő-műszerek által összegyűjtött nagy mennyiségű adat értelmezésére, új összefüggések feltárására és tudás megszerzésére”. Ezek alapján pontosabban és gyorsabban meghatározhatjuk a szükséges beavatkozási lépéseket, mellyel hatékonyabbá tehetjük rendszereinket, folyamatainkat és infrastruktúránkat. Az ilyen új intelligencia elterjedése teheti a várost és működését igazán okossá.

Lados Mihály, az MTA RKK Nyugat-magyarországi Intézetének igazgatója, a munkacsoport vezetője elmondta, a kutatás rávilágított azokra a területekre (alrendszerekre), ahol az egyes városok adottságaiknak, vagy korábbi fejlesztéseiknek köszönhetően kiemelkedően teljesítenek. Az „emberek” alrendszerben az olyan nagy egyetemi központtal rendelkező városok bizonyultak a legsikeresebbeknek, mint Szeged, Pécs, melléjük csatlakozott a szintén kiváló humán adottságokkal rendelkező Veszprém is. Az üzleti alrendszerben Győr, Veszprém, Tatabánya és Szeged fejlettsége emelkedett ki, a kommunikációs alrendszerben Székesfehérvár és Győr kiváló pozíciója rajzolódott ki. A közlekedési alrendszerben is kiemelkedett Székesfehérvár, amelyet három város: Miskolc, Veszprém és Pécs követ. Az energiagazdálkodás és vízgazdálkodás területén pedig nem volt jelentős különbség az egyes városok között.

A vizsgálat nem törekedett nemzetközi összehasonlításra, de az IBM korábbi kutatásai azt mutatják, hogy ha a „smart” jellemzők 10-es skáláján a legfejlettebb nyugat-európai városok, mint Stockholm vagy Koppenhága jellemzően 7,4 pontot érnek el, akkor a kutatásba bevont magyar városok átlagosan 4,6 pontot kapnának.

Címkék: ibm, MTA, okos városok, smart cities