A Györgyi Viktor-féle függőleges tengelyű szélerőmű forradalmasíthatná az alternatív energiatermelést – állítja a professzor. Erős és nagyon kicsi szélnél egyaránt működik, ellenben a 3 lapátos szélerőmű hatékonysága korlátozott. Egy ilyen típusú erőműparkkal kiválthatnák Paks bővítését – mindössze egytizedébe kerülne, nem is beszélve a biztonságról. Bár itthon szeretné beindítani a termelést, ha nincs hazai tőkéstárs, kénytelen a tülekedő külföldi befektetőkre hagyatkozni. Egy újabb elszalasztott hazai lehetőség, a szokásos öngyilkos reakció, vagy mi van háttérben?
Nagyon kicsi szélben is beindul
A korábbi – 12 méter magas függőleges tengelyű – szélerőmű prototípusa után idén nyáron felépítették Felcsúton az újabb immár 26 méter magasságú 140 kW-os szélerőművet is, amelyben szinte már a nemzetközileg levédett szabadalom egész technológiája helyett kapott. Györgyi Viktor professzor szerint az 1993 óta tartó fejlesztések nyomán az új típusú szélerőmű forradalmasíthatja az alternatív energiatermelést. Az új konstrukció legfontosabb előnye, hogy kis szélmozgásnál és igen erős szélben egyaránt használható, nem rendelkezik a vízszintes tengelyű típusokra jellemző maximális szélsebesség-korláttal, azok ugyanis kis és nagysebességű szeleknél nem termelnek energiát. Hazánkban pedig jellemzőek a kis szelek. További előnyei közé sorolható, hogy mindegy, milyen irányból fúj a szél.
Kiválthatná Paksot is!
A professzor a hajmáskéri lőtéren végzett méréseket, és szerinte a bakonyi szelekre alapozva Hajmáskér és Bakonykúti térségében telepíteni lehetne egy 5 km széles és 15 km hosszú sávban egy szélerőmű parkot, amivel egy atomerőmű teljesítményét válthatnák ki. Viszont a beruházás költsége csupán egytizede lehetne a Paks II-nek, ami ellen egyébként egyre többen tiltakoznak. A jelentős árelőnye mellett nyilvánvalóan sokkal biztonságosabb, nem kell radioaktivitástól tartani, nem kell a használt fűtőelemeket elhelyezni, temetőt létesíteni, és nem kell attól tartani, hogy pár évtized múlva kifogy az urán.
Ilyen van Amerikában is?
Sokan támadják a professzort, hogy ilyen függőleges tengelyű erőművek már működnek Amerikában, például a Darrieus-típusúak, de mégsem terjedtek el. Györgyi Viktor erre azt válaszolja, hogy azok köszönő viszonyban sincsenek az ő szabadalmával, teljesen más felépítménnyel és mechanikával rendelkeznek. A fizikai megvalósításukat tekintve ezek a külföldi szerkezetek elméleti megalapozás nélkül ad-hoc jelleggel épültek. Nem érti továbbá, ha ennyire a 3 lapátosak a nyerők, akkor pl. Koreában miért öltek dollármilliárdokat függőleges tengelyű szélerőművek megépítésére, vagy legutóbb a dán akadémia javaslatára a kormányzat miért vette tervbe e szélerőművek kutatását. Számtalan országból, Németországból, Norvégiából, Törökországból komoly befektetők támogatnák a beruházást és gyárépítést. A professzor itthon akarja tartani a termelést, de ha nem kap hozzá támogatást, akkor ez a terv kútba esik.
Györgyi Viktor (Fotó: Farkas Tibor)
Fele annyiba kerül mint a 3 lapátos
Míg egy 3 lapátos vízszintes tengelyű 1 MW-os szélerőmű költségei 800 millió-1 milliárd forint között mozognak, addig a hasonló teljesítményű Györgyi-féle erőmű 400-500 millió forintba kerülne, vagyis a gazdasági hatásfoka legalább 40 %-kal kedvezőbb. Például egy társasháznak elegendő 10 kW-os kínai erőmű eladási ára 12 millió forint, addig egy „felcsútinak” csak 6 millió forint. Nem szükséges erős alapozás, mert a súlypontja sokkal alacsonyabban van, mint a vízszintes tengelyű turbinának. A karbantartási és üzemeltetési költségek 65-70 %-kal csökkenthetők az eddig alkalmazott technológiákhoz képest. Élettartamuk sokkal hosszabb, mint 3 lapátos társaiké, a szükséges karbantartás pedig könnyen és gyorsan elvégezhető.
Minimum 10 millió euró!
Egy termelőüzem beindításához kb. 10 millió euróra van szükség, ahol többnyire 5-10 kW-os kapacitású szélerőműveket gyártanának, amelyeket emeletes házak tetejére lehetne telepíteni. Ha viszont a maximális 50 milliárd forintos beruházás megvalósulna, az volumenében 1 millió munkahelyet jelenthetne, amivel a világigényeket lehetne kielégíteni. Bárhol beindíthatják a termelést, nem igényel különösebb beruházást, elhagyott gyártelepek, téeszek, hangárok mind alkalmas helyszínek, magyarázza a professzor, hiszen alkatrészeket gyártanának, míg a végső összeszerelésre egy központilag ellenőrzött üzemben kerülne sor. Nem mellesleg a képzetlen tömegek százezreinek lehetne munkát adni. A kapacitás tekintetében lehet gyártani 5, 10, 25, 30, 50, 100 kW-os, valamint 1, 5 és 10 MW-os erőműveket.
A bírálók elméleteken vitatkoznak
Az utóbbi időkben óriási vitákat és érzelmi indulatokat generált a szabadalom. Egyes szakemberek szkeptikusan néznek az új találmányra, sőt, van aki, elhibázottnak tartja a koncepciót, miközben nem is ismeri annak összes részletét, azt se könnyű kibogozni, hogy ki rendelkezik a professzorhoz hasonló szintű áramlástani ismeretekkel. A magyar tudományos élet hagyományosan „akadémikus” volta pedig történelmi szinten mozog. Nehéz persze azt is felmérni, hogy a háromlapátos szélerőművek mekkora lobbihatással bírnak a szakmára, mondják alternatív energiatermeléssel foglalkozó szakértők.
Vannak már mérések is
A kulcskérdés az, hogy mekkora az a minimális szél, amikor a szélerőmű beindul. A szakmai kánon szerint a meglévő erőművek 3 m/s-nál indulnak. A Györgyi-féle konstrukció pedig már 0,3 m/s erősségű szélnél működésbe lép, ezt a fejlesztők mérései bizonyítják. (A teljesítmény vonatkozásában pedig a Betz-féle konstans határozza meg azt a tényt, hogy a térben érkező szélenergia hány %-át tudjuk maximálisan kivételezni. A Betz-konstans sohasem lehet nagyobb mint 0,59.) Sokan azt mondják, hogy nincs olyan mechanikus szerkezet, ami képes 0,3 s/m-nél beindítani a szélerőművet, Györgyi Viktor viszont azt állítja, hogy épp e probléma megoldását találta meg több mint 15 év kutatómunkája során. Nagy szeleknél szintén nem kell leállítani az erőművet: a szerkezetet már 100 km/órás szél is „megtalálta”, de rendszeresen tapasztaltak a környéken 70-80 km/órás erősségű szeleket.
A prototípus és az új szélerőmű
Címkék: 3 lapátos szélerőmű, alternatív energia, atomerőmű, Bakony, Bakonykút, Betz-konstans, Felcsút, függőleges tengelyű szélerőmű, Györgyi Viktor, Hajmáskér, MTA, Németország, Norvégia, Paks, Pest megye, szélerőmű, találmány, Törökország
Nem tudok érdemben hozzászólni, de végre tenni kellene valamit a környezetünkért és a gazdaságos energia termelésért. Nekem nagyon tetszik, holnap éppen megyek Felcsútra, megnézem saját szememmel, remélem nem a stadion mellett fogom meglátni.
Feltételezem, hogy nem véletlenül építették meg a prototípust Felcsúton.Reménytkeltő, hogy Orbán Viktor is tud ennek az erőműnek a lehetőségeiről. Remélem,hogy a szaktanácsadói feltárják ennek a találmánynak a gazdaságra gyakorolt hatását. Reménykedem….
ezt már elég rég kitalálták, nincs benne semmi forradalmian új
http://en.wikipedia.org/wiki/Vertical_axis_wind_turbine
ez meg maglev is:
http://www.inhabitat.com/2007/11/26/super-powered-magnetic-wind-turbine-maglev/
50 milliard es 1 millio munkahely meg kamu
Orbán tíz év alatt ígért egymillió munkahelyet, de azt is úgy hisszük el, mint a két hetét, meg az elszámoltatást.
Ezzel az egy találmánnyal meg lehetne menteni az országot, tekintve, hogy magyar, és remélve, hogy professzor Úr nem engedi ki a kezéből a gyártás és hasznosítás jogát.
Ja, de ahhoz nem tökölni kéne, hogy jó lenne, ha… mert a prof. se várhat a világ végéig. Gondolom nem kevés munkája és pénze van ebben, aztán a boltban neki is pénzért adják a zsemlét. Ha mondjuk egy millió munkahely nem is lesz belőle, csak éppen száz, az is száz új magyar munkahely lenne, aminek a haszna itthon marad és visszaforog. Meg száz családnak van megélhetése és a hírünknek se ártana éppen, hogy valami hasznosat, jót hozott az ész a világba, nem?
Ami a Mag Lev-et illeti, szólj, ha láttál már működőt! Rajzolni lehet nagyon jópofa dolgokat, a grafikus programok mindenre képesek, és Verne óta ismerjük a sci-fi műfajt is. A nyomdafesték mindent elbír. Egyébként egy egy technikai újítás-változtatás komoly előrelépést jelenthet, elég csak a Bánki-Csonka-féle karburátorra gondolni: korábban is léteztek már Otto-motorok, de addig csak alacsony fordulatszámot voltak képesek produkálni, amíg csonkáék meg nem oldották az üzemanyag ellátási problémát.
Lehet, hogy a Maglev-es nem fog összejönni, de egy elég komoly kínai fejlesztőcsapat foglalkozik vele igen sok éve. Ebből cikkből az nem tetszik, hogy a feltaláló szerint a többiek amatőrök, ad-hoc jellegű berendezések, ellentétben az ő megoldásával. Ez így nem igaz, máshol is vannak okos emberek és jó találmányok, nem attól lesz ez sikeres, ha a konkurenciát pocskondiázzuk, Az egész cikk egyébként az “egymillió munkahely”-el lett teljesen hiteltelen.
Az is tök baromság, hogy a függőleges tengelyű X forint, a vízszintes tengelyű 0.4*X vagyis a vízszintes tengelyűnek a gazdasági hatásfoka 40%-al jobb. Tesség először gondolkodni és nem ész nélkül elfogadni csak azért mert magyar. Legyünk nagyon büszke nagy magyar gondolkodóinkra de ez ne homályosítsa el a látásunkat.
Pl a gazdasági hatásfok nem csak a beszerzési ártól függ, hanem pl mennyi szélből mennyi áramot termel, mennyi az üzemeltetési költség, élettartam, stb.
Mi van, ha a vízszintes 2x drágább de 10x annyi áramot termel. Persze ez biztos baromság, csak arra akarok rávilágítani, hogy a cikkben leírt mondat biztosan butaság és ez alapján a többi gazdasági állítás, beruházási igény megalapozottságát is megkérdőjelezném.
Tisztelt Hozzászólók!
Itt olvasható a szabadalom leírása (megtérülés, áramköltség stb.)
http://www.windcraft.hu/news/3.html
Az ötlet tetszetős első olvasatra, a cikk kérdőjeles, miként az is,hogy egy társasháznak egy 10kW-os “erőmű” is elegendő volna….
Senki nem mondta, hogy egy 10 kW-os szélerőmű elég egy teljes társasháznak.
Nem vagyok a téma szakértője, de néhány adat megütötte a figyelmemet.
1. Bizony, nem mindegy, hogy a berendezés csak egy bizonyos irányból érkező (uralkodó szélirány) légmozgást tud hasznosítani, vagy bármerről fújhat a szél. Már pedig ennek a szerkezetnek a működése tényleg független az iránytól.
2. Nem kell hatalmas, magasba menő lépcsőházat építeni, hogy a javítási-karbantartási munkákat elvégezhessék, mert a fontos részek a földön lévő épületrészben vannak.
3. Az sem lényegtelen, hogy a madárvédelem 100%-osan megoldható (hiszen egy hálóval körbezárható), szemben a lapátos erőművekkel.
A többi adat pedig könnyedén ellenőrizhető. Egy biztos, ha valóban működőképes egy kicsi és bármilyen irányból érkező szél esetén is, már érdemes vele foglalkozni!
Tessék gondolkodni és utánaszámolni.
1 MW szélerőmű – 500 MFt
Paks kiváltása (2000 MW) – 1000 Milliárd Ft
Új atomerőmű 2 db 1000 MW-os reaktorral – kb. 5 Mlrd Euro – 1500 Mlrd Ft – Ez már hasonló nagyságrend.
Vegyük hozzá, hogy a szélerőmű rendelkezésre állása M.on max kb 20 % lehet – az összidőből ennyiben termelhet áramot, mert máskor kevés a szél (Németországban ez átlagosan 20 % alatt van).
Egy atomerőmű rendelkezésre állása kb. 80% (Pakson kicsit több).
Tessék kiszámolni, hogy egységnyi áram termelése mennyibe fog kerülni. És akkor kiderül, hogy az atomerőmű sajnos jóval olcsóbb.
Üdv.
Hozzá nemértőként azért kíváncsi lennék egy néhány adatra összehasonlításképpen. A cikkben szereplő és egy vízszintes tengelyű működő szélerőmű termelési adatait, bekerülési költségeit, a telepítés helyén mért szélsebességeket tételesen összehasonlítva talán érthetőbb lenne hogy miben jobb a professzor úr találmánya.
Azt azért figyelembe kéne venni hogy az egymillió munkahely teremtése az Orbán kormány ilyen határozatai miatt erősen kétséges: http://www.alternativenergia.hu/parkolopalyan-a/20881
Mindennek ellenére gratulálok a professzor úrnak és remélem, hogy sikerül neki az, ami a magyar feltalálók nagyon nagy többségének nem sikerült, hogy itthon tudja sikerre vinni a találmányát.
Én szeretnék magam építeni 1 ilyent a 3 emeletes panelházra,kitől és hogyan kell,lehet engedijt,licenszet szerezni??20/4534572
Tisztelt Érdeklődő!
Itt lenne érdemes megkérdezni:
http://www.windcraft.hu/contact.html
szerk.
Kedves Sail 44!
A számításaidhoz légyszíves összeg szerűen add hozá a következő költség elemeket:
Atomerőműnél: Egy esetleges katasztrófa által okozott károk összegét.
Ezen belül:
Az adott területen levő emberek kiköltöztetése
A természetes folyóvizek, és termőföld károsítása.
A génállományban bekövetkezett károsodások.
Még mielött azt mondanád hogy ennek minimális az esélye tudsz-e olyanról hogy ilyen esetre biztosítást lehet kötni? (mert ha tényleg minimális lenne akkor biztos hogy lehetne) (Csak megjegyzem hogy a szélerőművekre viszont kötelező ilyet kötni. Persz csak mert a szélerőmű rettentő veszélyes üzem…)
Valamint az atomerőműnél elhasznált fűtőanyagot még több száz évig tárolni kell… Ez sem filléres dolog. És mi van abban az esetben ha a tároló mondjuk kétszáz év után szivárogni kezd????
Egy biztos a jelenlegi kormányzatnak eszébe sincs a már kiépített foszilis energiahordozókat lecserélni szél erőművekre. Akkor elvesztené a költségvetés bevételeinek jelentős százalékát (pl: Energiaszektor külön adója, benzin, gázolaj jövedéki adója, fűtés, villanyáram áfája). Már pedig nekik gazdaságilag csak a hiánycél % a fontos. Ez az Ő mérőszámuk. Ettől függ a hatalmuk.
Lehetne átalakítani, de akkor az ország adórendszerét is egy időben át kellene strukturálni. Mindenképpen ezekből a házi energiatermelő berendezésekből szükséges lenne a költségvetés felé adót fizetni. Különben mi lenne ebben az országban ha a rendőrök, tanárok nem kapnának fizetést…
A változó szél erősség problámáját is egyszerűen meg lehet oldani a külső szélterelők mozgathatóvá tételével. (Bár ehhez áramlástanilag nem értek.)
Ha pedig a jelenlegi 3 lapátosoknál mindenképpen jobban megéri ezeket használni- pedig ezek is működnek százasával – akkor bölcs dolog áttérni a függőleges tengelyűre.
Ehhez politikai akarat kell.
Kedves Valami 77714!
1. A Paksi Atomerőmű Zrt.-t az Atomtörvény kötelezi nukleáris környezeti katasztrófa-biztosítás megkötésére, e nélkül nem is kaphat üzemelési engedélyt (Hungária Allianz nukleáris pool, tízmilliárdos nagyságrendben).
2. Mérjünk egyenlő mércével. Kérjük a biztosítást számon minden ipari létesítménytől – MOL, Borsodchem, szén- és gáztüzelésű erőművek, biogáz, geotemikus energia, stb.
3. Európában minden évben 35000 ember hal meg közúti balesetben (lásd: http://ec.europa.eu/lietuva/documents/1177679582_press_stats_en.pdf ). Az autógyártók ebből mennyire vállalnak felelősséget? Ön hány olyan emberről tud, aki a paksi atomerőmű bármilyen hatása (tűz, robbanás, r.a. sugárzás) következtében hunyt el? Ráadásul a közlekedés óriási szén-dioxid kibocsátó. Miért nem harcol a Greenpeace a közúti közlekedés betiltásáért/radikális átreformálásáért?
4. Nincs a kis- és közepes dózisú sugárzásnak öröklődő genetikai hatása. Ez hihetetlenül hangzik, de hosszú távú epidemiológiai vizsgálatok ezt bizonyították – mind a hiroshimai mind a csernobili túlélők esetében: http://www.oasisllc.com/abgx/effects.htm#faq7 (7. kérdés), http://www.who.int/ionizing_radiation/chernobyl/who_chernobyl_report_2006.pdf (91. old)
5. Az erőmű az Atomtörvény rendelkezése szerint minden évben több mint 20 Milliárd forintot fizet be a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba, a befizetés úgy van kiszámítva, hogy elég legyen a hulladék-elhelyezésre és a bezárás utáni lebontásra, lásd itt: http://www.haea.gov.hu/web/v2/portal.nsf/att_files/gazd%C3%A1lkod%C3%A1s/$File/2009alapokm_knpa.pdf?OpenElement
A nagyaktivitású hulladékot is el lehet helyezni, itt egy hamarosan megvalósuló finn példa: http://www.posiva.fi/en/research_development/onkalo/onkalo-animation/
A tároló nem fog szivárogni 200, de még 2000 év múlva sem. Ugyanis létezett egy természetes atomreaktor az afrikai Oklo-ban (http://en.wikipedia.org/wiki/Natural_nuclear_fission_reactor ), itt a hasadási termékek 2 milliárd év alatt sem szivárogtak el: „Remarkably, most of the non-volatile fission products and actinides have only moved centimeters in the veins during the last 2 billion years.[3]”.
6. Az életciklus-analízisek szerint a szélerőmű (http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9nl%C3%A1bnyom ) egyelőre sajnos gyengébb paraméterekkel rendelkezik, mint az atomerőmű. (http://www.greencapital.hu/dokumentumok/LCA_villeneregia_GreenCapital_osszefoglalas.pdf -ecoindicator’99, felmelegedési potenciál). Ezen még egy szélterelő sem segít, mert ez a különbség a működési elvekben rejlik.
7. A politikai vonatkozásokat szerintem hagyjuk, úgysem látunk bele, maradjunk inkább csak a szakmai kérdéseknél.
8. Jelenleg Pakson dolgozom, korábban az erőmű radioaktív kibocsátásainak környezeti hatásait vizsgáltam egy kutatóintézetben. Gondolja, hogy kockáztatnám a saját és családom testi épségét, ha nem lennék meggyőződve a technológia megbízhatóságáról?
9. Én is szeretném, ha teljesen környezetbarát és fenntartható módon termelnénk energiát. Támogatom a megújuló energiaforrásokat (van napelemem is), de ez még nem kiforrott technológia, most még nem képes olcsón, megbízhatóan, nagy mennyiségben kiváltani a jelenleg használt energiaforrásokat. Addig még sok és drága kutatás-fejlesztés kell. De ne tagadjuk meg a fejlődés lehetőségét az atomenergiától sem. Az atomenergia ugyanis fenntartható lehet. A IV. generációs atomerőművek paradox módon (magfizikai ismeretek szükségesek ennek megértésére) több fűtőanyagot termelhetnek, mint amennyit felhasználnak, ráadásul sokkal kisebb hulladéktermelés mellett: http://www.snetp.eu/www/snetp/images/stories/Docs-VisionReport/sne-tp_vision_report_eur22842_en.pdf .
Úgyhogy szerintem a jövő: megújulók + atomenergia!
Egyet értek azzal, hogy az atomenergia és a megújuló energiát együtt kell használni. Vagy nem együtt, hanem egymást helyettesítve jó használni. Amikor fúj a szél az atomerőművet visszavenni és fordítva. Ha ezt okosan tudják alkalmazni, akkor nem kell sem bővíteni, sem elárasztani az országot szélerőművel (bizakodva abban, hogy fúj a szél).
Viszont a megújuló energia nem csak napelemből és szélerőművekből áll! Konkrét terveket vetettek el vízerőművek létesítéséről (és itt nem a gátas megoldásra gondolok!!!!).
Az energia mennyiség nagy részét Magyarországon még mindig szénerőművekkel fedezik. Ennek kiváltását viszont mindenképpen el kellene kezdeni valami kevésbé drága szerkezettel. Amit meg lehetett volna valósítani például abból a pénzből, amit az indokolatlanul nagy mennyiségű autópálya-hálózatra, vagy (a másik örökzöld példa) a 4es metró építésére költöttek. Azt hiszem, hogy ezt már korábban kellett volna meglépni és ezzel az összes kormányra utaltam…
Még annyit tennék hozzá, hogy ezt a szakmát tanulva reménykedem, hogy lesz előre lépés, mert nem csak a tanulatlan embereknek adnának állást. Gratulálok a találmányhoz és reménykedem, hogy egyszer nekem is kell ilyen honlapot szerkesztenem(/szerkesztetnem)!
Meg kell valósítani, mert gazdasági érdek, magyar érdek, környezetbarát, zöld beruházás, munkahelyteremtő, lélekemelő, hitet adó! A feltaláló csak elismerést érdemel, az államnak segítenie kell és igen vigyázni nehogy a pénzemberek (multik) lenyúlják és még jobban meggazdagodjanak a magyarság kárára. Megjegyzem: a kereskedő is fikázza az aranyat (közben REMEG ÉRTE!!!), hogy olcsón megszerezhesse. Figyeljünk oda!
Van pár dolog, amit nem értek. Ebben a cikkben (és ezen kívül még sok más cikkben is) professzornak titulálják a feltalálót. De akkor miért nincs az Országos Doktori Tanács adatbázisán Györgyi Viktor néven senki? Amikor a BME Áramlástechnikai tanszéke közleményt adott ki (melyben elhatárolódott a feltaláló néhány állításától), akkor ők is szimplán Györgyi Viktorként említették. Se prof, se dr.
A másik probléma: Jó pár újság azt állítja, hogy Széchenyi-díjas. Ehhez képest a wikipédiának van szócikke a Széchenyi-díjasokról, de a neve nincs megemlítve! http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9chenyi-d%C3%ADjasok_list%C3%A1ja#Gy
Pedig a szócikk friss, még a 2010-esek is benne vannak. Jó lenne, ha az újságírók kicsit ellenőriznék azt, amit írnak!
Vizipók talán ez segít: http://www.szechenyitarsasag.hu/hirek/?article_hid=127
Szia Apaxp!
Köszi a linket! Tényleg bamba voltam! Ellenben nem igaz az, hogy prof. lenne!
Még mindig szélhámosnak tartom főleg az ilyen idézetek miatt: “Nehéz persze azt is felmérni, hogy a háromlapátos szélerőművek mekkora lobbihatással bírnak a szakmára, mondják alternatív energiatermeléssel foglalkozó szakértők.”
Na nehogy már olyan nagy lobbiereje legyen a szélkerék gyártóknak! Pár hónapja a kormány visszamondta a már megítélt pályázatokat is!
DE még ha tényleg olyan erős lenne a háromlapátos szélkerekesek, gázerőművesek és az atomosok lobbija, mint ahogy azt a cikkben állítják; akkor sem hinném, hogy egy valóban gazdaságosabb megoldásnak keresztbe tudnának tenni. A BME áramlástechikai tanszékén megvizsgálták a modelljét. Miért nem hozza nyilvánosságra a mérési adatokat a feltaláló? Tegye közzé, hogy mekkora szélsebesség mellett mekkora volt a mért teljesítmény! Akkor aztán hiába ugrálnának ezek a csúnya lobbisták. Ha tényleg olyan jó ötlet, mint ahogy azt állítja biztos gyorsan szerezhetne így befektetőket! Ha belegondolunk, hogy mekkora összegeket hiteleznek a bankok a vállalkozásoknak és hogy mekkora a BUX napi forgalma, akkor nem tűnik olyan nagynak az a kért 10 millió Euro.
VAGY: Ahogy látom főleg erősen jobb oldali honlapokon foglalkoznak ezzel a magyar “világmegváltó” szabadalommal (pl.: fusz.hu, althir.org, barikad.hu, magyarmegmaradas.eoldal.hu). Márpedig Széles Gábor, az ország ötödik (vagy hatodik) leggazdagabb embere is igencsak konzervatív. Ha csakugyan tízszer drágább lenne a paksi bővítés, mint az ő szélkerekei, akkor hogyhogy nem ad rá pénzt Széles Gábor? Az ő vagyona kb 50 milliárd forint. Biztos be tudna fektetni egy-két milliárdot ebbe a bizniszbe. Abból jópár szélkereket fel lehetne húzni.
1000MW-os paksi bővítés max 900 milliárdba kerülne (nagyon gyenge forint esetén). A feltaláló szerint 100MW=100000KW teljesítményű szélpark hálózat 9 milliárd forint lenne (hiszen állítólag 10-ed annyiba kerül, mint a paksi). Namost a szélenergia átvételi ára TÖBB, mint 20forint KWh-ként (nem tudom, hogy pontosan mennyi, ezért 20 forinttal számolok). Tehát 20*100000= 2000000 forint ÓRÁNKÉNTI bevétel! 2000000*24*365= 17520000000 forintos bevétel ÉVENTE! Szóval az első év alatti 17 és fél milliárd forintos bevételből simán megvan a beruházás költsége, és még maradna 8 és fél milliárd újabb 88,888 MW-os beruházásra. Nehéz elhinni, hogy van olyan ember aki kihagyna egy ilyen üzletet.
Szóval ha igaz lenne az állítása, akkor biztos, hogy tolonganának a befektetők! De még a hagyományos 3kerekes vízszintes tengelyű szélkerékgyártók is jobban járnának, ha beszállnának befektetőként és nem lobbiznának ellene!
Szia Vizipók!
Sok mindenhez nem értek. Azt sem tudom hogy kinek jár prof. titulus.
Amit írsz azt feljebb már én is írtam, hogy jó lenne látni egy tényleges összehasonlítást a vízszintes tengelyű lapátos és Györgyi úr által épített változat között.
Az atomerőmű és a szélerőmű összehasonlítása nem szerencsés azért mert az atomerőmű termelése folyamatos és szabályozható a felhasználás függvényében. A szélerőmű viszont ki van téve szélcsendes időszakoknak amikor nincs termelés, amikor meg túltermel akkor csak leállítani lehet mert a megtermelt energia tárolása nem megoldott.
Az árak tekintetében sem szerencsés az összehasonlítás mert minden erőmű felépítése pénzbe kerül (mindegy h magán v állami beruházás) és a beruházó megtérülést vár el.
Csakhogy addig amíg az atomerőművek árképzését terheli a nem kevés összeg amit a sugárzó anyagok tárolására kell fordítani, addig a szélerőművek által termelt energia átvételét állami dotáció(?) segíti.
Igazából nem állami dotáció hanem az energia szolgáltatót kötelezik arra hogy a többi termelőhöz képest lényegesen magasabb áron vegye át a zöld energiát.
Az energiatermelésben vannak régebbi hőerőművek is amelyeket nem olyan egyszerű szabályozni ezért a hálózatba bekerülő zöld energia rapszodikus termelés problémákat tud okozni.
Szia Apaxp!
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=113 itt lehet rákeresni. Nem csak profok, hanem docensek is fent vannak. Sőt az egyik adjunktus tanáromat is megtaláltam. De Györgyi Viktort nem. Ezzel én nem azt akarom mondani, hogy nem egy nagyon okos ember, csak alighanem egy szélhámos aki kellően hülye/korrupt politikust keres. Nem hinném, hogy sok olyan politikus van (bármelyik pártban), aki ne nyúlna le az adófizetők pénzéből amennyit csak tud.
Látom, hogy te is írtál róla. (nem olvastam el a hozzászólásokat, meg a cikkbe is csak bele olvasgattam)
Azért jöttem az atomenergiás példával, mert a cikk is ezt tette. Amikor pedig azt számoltam, hogy egy 9 milliárd forintos szélpark mennyi áramot fog termelni, a cikk adatát használtam fel, FELTÉTELEZVE, hogy a becsületes újságíró figyelembe veszi a 20-25%-os teljesítmény-kihasználást. Tehát úgy vettem, hogy egy 9 milliárd forint körüli szélkerékpark csakugyan megtermel 100MW-ott, (szóval a névleges teljesítménye ennél négyszer-ötször nagyobb.
Azt tudom, hogy a zöld áramot nem közvetlenül az állam, hanem közvetlenül a szolgáltató támogatja, de végülis tök mindegy. Azért számoltam megtérülést, hogy látható legyen mennyire jó biznisz lenne ilyen erőművet építeni HA igazak lennének a feltaláló állításai.
Szerintem szép dolog, hogy magyar a találmány és, hogy mi is magyarok vagyunk. De ennek egy befektetéshez nem sok köze van. Egyetlen befektető sem ez alapján dönt. Ha a fenti állítások igazak, akkor viszon nagyon jó befektetés lehet belőle. Ezt egy nyilvános tesztüzemmel, naponta frissülő eredménytáblázattal könnyedén lehet bizonyítani. Szerintem ezeknek a szerkezeteknek középtávon sincs alternatívája. Nagyon jók az atomerűvek és tényleg nem is szoktak felrobbani, de mivel fogod fűteni 50 vagy 100 év múlva. Az uránkészlet sem végtelen. Az meddig lesz elég? A megújjulók, a nevükből következik, hogy végleges megoldások az energia termelésére. Miért nem használjuk már most? Biztos mindenkinek van erre is ötlete…
“Ezt egy nyilvános tesztüzemmel, naponta frissülő eredménytáblázattal könnyedén lehet bizonyítani.”
Hát éppen ez az! Csakhogy az ő széltonya már régóta áll! Itt egy 2009 novemberi cikk! Bőven lett volna rá alkalma, hogy meghívjon befektetőket, és megmérjék mennyi áramot termel a szélsebesség függvényében! És ha igazak lennének az állításai, akkor már rég megkapta volna a pénzt a termelés felfuttatására. De valamiért ez nem így történt! Vajon miért?
http://www.fmh.hu/cimlapon/20091001_szeleromu_feltalaloja_felcsuton
A széltornyának méretarányosan lekicsinyített modelljét a BME áramlástani tanszékén megvizsgálták. Miért nem hozza nyilvánosságra a mérési adatokat? Ezt CSAK Ő teheti meg, hiszen a mérésért ő fizetett, így a mérési jegyzőkönyv is csak az övé!
Lehet választani!
http://www.origo.hu/itthon/20101127-az-atomhulladek-sorsa-magyarorszagon.html
Bár tudjuk hogy Magyarországon ilyen meg nem tőrténhet. Csakis nagyon-nagyon távol. Ezért vagyunk mi itt biztonságban
http://nol.hu/kulfold/wikileaks__nuklearis_hulladek_szabadon_elviheto
De ha véletlen mégis kátásztrófa fordulna elő akkor csináljunk belőle üzletet: Más Nemzetek is találékonyak.
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=409814
És abban is teljesen tisztában vagyunk hogy a kis ujjukat is a legjobb szándék itatja át. Teljesen korrektek, és a törvényeket is teljesen betartják.
http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/03/10/mvm-milliardok_offshore_cegeknek/
Azonban ha érdekeiknek nem zetsző információ kerülne napvilágra akkor gyorsan fellépnek a tudatlanok védelmében.
http://www.fn.hu/kulfold/20101201/interpol_uldozi_globalis/
Ha netán negatív pénzügyi eredmény születne akkor akkor a kimutatások kozmetikázását más baráti cégeknél is megteszik. Ejnye-bejnye…
http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/06/17/a_bkv-nak_is_dolgozik_paks_offshore_alvallalkozoja/
Kölcsönösen Mindig az erősebb kutya felé húznak
http://www.nol.hu/gazdasag/20100817-a_fidesz_es_a_szelenergia__nem_egy_kovet_fujnak
De miért is nem harcolnak az autók ellen akik óriási károsanyag kibocsátók. Mert:
http://zoldtechnologia.hu/egy-elektromos-auto-tundoklese-es-bukasa
A Bőlcsek is megszólalnak:
http://www.fn.hu/belfold/20110112/ranschburg/
Jelenleg én is atom, és már erőművek energiáját használom. Mi a legjobb megoldás??? Ki tudja???
Lehet választani??? Szeretném ha lehetne választani.
Szeged
Magyar találmány .Csak pozitiv hozzáállással lehet segiteni a terv megvalósitásához. ( hogy felcsuton épült !!, Órbán Viktor!!) Műszaki kritika természetesen szükséges. Hozzáértők segitsenenek és nem a megszokott magyar gáncsoskodás legyen a jellemző. sok sikert .
Én nem tudom mi igaz az egészből, de a marketingest páros lábbal rúgnám ki, mert első olvasatra nekem csalásnak tűnik. A hivatalos honlapot is megnéztem. Az is úgy szar ahogy van.
Szép dizájn, meg látványterv, némi bullsit szöveg hozzá.
Ha a kedves feltaláló el akar valamit adni ennél azért többre van szükség. Meg kell nézni egy bármilyen hasonló cipőben lévő külföldi találmány oldalát.
Nem csak ilyen maszatolást találni ott, mert ha igen, már komolytalan az egész. LE van írva mi az elképzelés, milyen termékeket tervezett, milyen számított tulajdonságai vannak, milyen mért tulajdonságai vannak, videóval, galériával kiegészítve ha van miről. Minden esetben van technikai, és működési elvről leírás, animáció, stb.
EZ egyébként nem csak a befektetők meggyőzésére való, hanem a tudományos elfogadáshoz is alapfeltétel. A tudományos körök sem fogadnak el bemondásra semmit, valódi publikációra van szükség hozzá, ezt a prof. tudhatná.
Ehhez jön hogy ilyen szerkezetű szélturbinák tömegével vannak a neten. Japán, amerikai tervezésben is, már legalább 20 éve, szóval nem igaz, hogy csak a sufniban készülnek ilyenek. Maga a konstrukció egyébként 5000 éve ismert.
Ezek után azért elvárnám, hogy kifejtsék miben különbözik ezektől a régi, jól ismert konstrukcióktól. Persze ezt nem tudjuk, mert az sem derül ki milyen jellegű rotor van a rácson belül.
Persze sok variáció nincs.
Ennek ellenére még mindig elképzelhető, hogy valami olyan zseniális áramlási megoldást sikerült találni ami jelentősen javítja a hatásfokot, de mielőtt elhiszem azért jó volna tudni miben is áll a szabadalom lényege, mert addig csak mellébeszélés az egész.
Ha én találnék ki valami jó dolgot ami jobb és olcsóbb mint a konkurens termékek, kicsiben elkezdeném sorozatban gyártani, mondjuk családi házakhoz. Ez olcsóbb mint a szabadalmi költség, tehát akár a félre tett pénzemből is neki tudok állni csinálni. A piac azonnal eldönti mennyi igaz az állításaimból.
Ja és ha szabadalmaztatott dolog, hol a hitvakozás a szabadalmi bejegyzéshez, ami ugye nyilvános?
Tisztelt Uraim/Hölgyeim!
Előrebocsátom, hogy mérsékelt ismereteim vannak az áramlástechnika terén (Na mondjuk a Reynolds számot azért még ismerem). Egyre azért felhívnám tisztelt kivitelezők, s a témában érdeklődők figyelmét.
A laboratóriumi és a nem kellő oldalról végrehajtott terepi mérések igazolhatják a készülék tökéletességét, aminek a szimpla józan ész ELLENTMOND.
1. Meterológusok, terjedési modell vizsgálók, CSI-osok …. mind tudják, hogy a föld felszínére épített tárgyak esetén A FÖLDHÖZ KÖZELI RÉSZEN LASSABB A TÁVOLABBI RÉSZEN GYORSABB AZ ÁRAMLÁS, ami a tereptárgyak “érdességének” lassító hatása miatt alakul ki. EZÉRT INDOKOLT A MAGLEV SZERŰ CSONKAKÚPOS KIALAKÍTÁS.
2. A CSONAKAKÚPOS KIALAKÍTÁSSAL MEGOLDHATÓ AZ ELTÉRŐ SZÉLSEBESSÉG KIKÜSZÖBÖLÉSE, ÍGY CSAK A FÜGŐLEGES TENGELY MENTÉN KELETKEZIK FORGATÓNYOMATÉK. Ellenkező esetben az alsó éa felső csapágyak között a vízszintes irányba ható nyomaték miatt, a tengely közvetítésével kismértékű feszítőerő alakul ki -hasonlóan egy túlhúzott ékszíjhoz-, ami alulról csökkenti a működési intervallum nagyságát, továbbá idő elötti csapágytönkremenetelt okoz.
NINCS OLYAN TERÜLET, AHOL EZT A HATÁST NE KÉNE FIGYELEMBE VENNI, LEGYEN AZ AKÁR TELJESEN SÍK REPÜLŐTÉR. Akár pirosra, akár narancsra fested ezt a készüléket, legrosszabb esetben is -legoptimálisabb helyre telepített készülék esetén- legalább 1% pluszt ki lehet hozni a MAGLEV-hez hasonló, optimalizált formával.
Aki ezzel nem ért egyet, az nyugodtan kritizáljon akár az i_ sardi@yahoo.com-on is.
Tisztelettel: ChessMate
Nagyon kívánom hogy fejlesztésük eredménnyel járjon.
Nincs más lehetősége a világnak.
http://atv.hu/cikk/20110322_apu_gyere_haza_a_biztos_halalba_ment_hogy_megmentse_nepet
elismerésre méltó dolog. ez az alkotás több millióan müszakilag tudjuk, és nem is müszaki kérdések a
megvalósitási, a fö kérdések a tudatipar igazsággyártási mechanizmusa, és annak a kártékonysága.
A szélenergiával kapcsolatos pár link: In Memoriam — Sir Matthew R. Simmons to Energy Intelligence /H2-NH3/
http://www.leightyfoundation.org/files/NH3-Fuel-27Sep10-Detroit.pdf
Mivel a Györgyi Úr is érintette az energia tárolásával kapcsolatos kérdéseket,
De a érdések kérdése a “Power of Zero”
For we are opposed around the world by a monolithic and ruthless conspiracy ….. It is a system which has conscripted vast human and material resources into the building of a tightly knit, highly efficient machine that combines military, diplomatic, intelligence, economic, scientific and political operations.” President John F. Kennedy 1961
A paradigm change in the engine + energy-future with sunshine-wind-solar fuel/ Wind and Solar Power Combined – The Hybrid Systems/
http://www.c-hcci-kohut.com
http://kohut.energiak.hu http://plazma.energiak.hu
Best Regards, Gyoergy Kohut naturlandian mail to grg_kohut@yahoo.com
“Unlimited bio-economics evolution of ICengine & energy technology Shamsergyharvester”
Szeretném szerény tapasztalatommal tudásommal kiegésziteni esetlegesen az érdeklödök igényét.
Az elsök között a summer és hamurabbi idejéböl gabonaörlök is függölegesek voltak a Khorasan platón
még jelenleg is található egy pár /Afghanistan/, A legrégebbiek 4000-5000 évesek; nád-tábla vitorlával voltak készitve.Ebböl is kikövetkeztethetö, minden közös emberiség álltal összehozott alkotás mi esetleg
hozzá adhatunk valamit
http://www.telosnet.com/wind/early.html
[02/14/11] György Kohuth: http://www.tehrantimes.com/PDF/10819/10819-7.pdf
Egy csokor az energia függetlenedés témájában.
http://www.cleanergyindustries.com/production.html http://www.cogenra.com/
http://blogs.forbes.com/mikeisaac/2010/11/05/tony-blair-and-vinod-khosla-economics-not-environmentalists-will-save-the-world/
http://www.gses.it/pub/silvi-fresnel.pdf
http://www.rexresearch.com/zeolite/maier.htm
http://www.solar4power.com/pdf/bigsolutions.pdf
http://www.sg.hu/cikkek/76125/egy_uj_eljaras_versenykepesse_teheti_a_napenergiat
http://www.windcollector.eu/en/technical-details/
http://www.buch-der-synergie.de/c_neu_html/c_08_08_windenergie_senkrechtachser.htm
http://www.buch-der-synergie.de/c_neu_html/c_04_01_sonne_geschichte_1.htm
http://www.buch-der-synergie.de/c_neu_html/c_04_02_sonne_geschichte_2.htm
http://www.buch-der-synergie.de/c_neu_html/c_04_03_sonne_geschichte_3.htm
http://www.absolicon.com/_solar_installation/3000_Installationer_en.php
http://www.technologyreview.com/energy/25963/
http://www.technologyreview.com/video/?vid=159
http://www.konicaminolta.com/about/research/solar/index.html
A fejlesztö Mester Györgyi Viktor Prof. Urat csak biztatom, hogy folytassa a tevékenységét
Kellenek a függöleges tengelyü energia termelök, nem az a lényeg mennyire hasonlit a másikra vagy
mennyire nem; a lényeg, a pozitivat tenni:
A paradigm change in the engine + energy-future with sunshine-wind-solar fuel/ Wind and Solar Power Combined – The Hybrid Systems/
http://www.c-hcci-kohut.com
http://kohut.energiak.hu http://plazma.energiak.hu
Best Regards, Gyoergy Kohut naturlandian
“Unlimited bio-economics evolution of ICengine & energy technology Shamsergyharvester”
Kedves Sail44!
Az atomenergia és a biztonsága.. ehhez csak két helységet fűznék hozzá, Csernobil, és Japán. Szuper biztonságos..de mégsem. A szélerőműből nem fog szivárogni sugárzó anyag, mig az atomnál ha csekély az esélye is, de ott megvan az esélye ha 0.0001% akkor is. Viszont ha bekövetkezik a katasztrófa akkor bizony nincs apelláta..óriási károkat okozhat.
Üdv mindenkinek!
Nos, számomra nagyon érdekes tanulságokat tartogatott az itt megszólalók hozzáállása.
Bevallom, elszomorodtam, több okból is. Az első, hogy úgy tűnik képtelenek vagyunk akkor is megszabadulni szép szokásunktól, hogy a bármit tenni akarót leszóljuk, kikezdjük, ellehetetlenítsük, még ha olyan alternatívát kíván is felajánlani, ami egyértelműen hasznot hozó. Mindez még szebb ma, Fukushima tükrében!!! Eddig sem értettem, és most sem értem, mi a jó egyeseknek abban, hogy nem azt nézik, hogy valaki jobbító szándékkal ténylegesen tesz is !! hanem azt, hogy ugyan vajon elfogadta-e, és mennyire a vezető társaság, hogy van-e doktoria meg ilyen olyan díja. Ez tipikusan azoknak az embereknek a hozzáállása, akiknek életében nem volt egyetlen önálló gondolata, és ha másnak mégis van, akkor azt szinte inkvizíciós eszközökkel kezdik üldözni. Én ágy gondolom, tökmindegy hogy kinek mi a végzettsége, ha épp a patkoló kovács, vagy az neurológus professzor agyából pattan ki a jó ötlet, akkor onnan. Emberi történelmünk számtalan találmánya született meg úgy, hogy azt sem tudjuk, minek a nevéhez fűződik, mégis, mára ezekből nagyon sok nélkülözhetetlen. Ne esküdjünk állandóan csak az akadémikusok kizárólagos gondolkodási jogára, mert sajnos többnyire az ő gondolkodásukhoz fűződnek a nagy katasztrófát hozó dolgok is.
Azoknak meg, akik azzal a nevetséges érvvel érvelnek, hogy nem fúj mindig a szél, azt üzenem, hogy nem baj ha tisztában vannak vele, hogy ma már nem léteznek önálló országos elektromos hálózatok!!, nemzetközi villamoshálózat van!! Hogy ezt miét hangsúlyozom? Nos csak azért, hogy elképzelhessék ezek a tévesen érvelő emberek, hogy bizony olyan nem igazán létezik, hogy mondjuk egész Európában, vagy egy egész kontinensen egyszerre szélcsend lenne….
Remélem ez a nagyon jó elképzelés nem válik “Don Quijote szélmalom harcává” ahol a fantáziátlan és mások találékonyságára végtelenül irigy emberek győznek.
Hiába, a mi népünk nagyon tehetséges. Miért is? Van egy innovatív több szakterületen képzettséget, végzettséget szerzett mérnök, aki 15 éve egy bizonyos dologgal foglalkozik, annak minden csínjára-binjára kiterjedően, majd erről itt-ott, ilyen-olyan publikációk jelennek meg.
A fogékony magyar nép persze kitesz magáért: aki valaha viharos szelet, vagy lágy fuvallatot érzett a bőrén, egyből érintettnek érzi magát és – mint ahogy jellemző ránk (mindenki jobban ért a másik munkájához, mint a sajátjához, mindenki egy meg nem értett zseni) megmásíthatatlan ítéletet mond a másik tevékenységéről. Ezt tudományos igénnyel fogalmazza meg, eképpen: “szar az egész; baromság; nyal a kormánynak; ezt már régen feltalálták; tudománytalan; stb., stb.
Ha ez nem így lenne, nem Magyarországon lennénk. Nem vagyok egy Kertész, de nem szeretném, ha a szomszéd tehene megmaradna.
Kedves Sárdi István!
Szívesen olvasnék egy-két találmányáról.
Főleg olyan formában Pl.: a sárdi-toll, vagy sárdikocka, vagy sárdi-féle törés teszt, sárdimotor, sárdimon (egy új hiper kemény és hiper könnyű fém) stb., stb. tudományos szintű ismertetése.
A sárdi-féle innováció elismertté és gazdaggá teszi a nemzetet. Jó magyarnak lenni!
Láttam a két prototípust, a kisebbik (15m) egész enyhe szélben pörgött, de eléggé, ahogy élénkült a szél, a sebessége szédületes lett. A családi házamhoz akarok egy ilyet, ha igaz a két szintes házamhoz egy 3 m elég lenne, és ha sorozatgyártásra kerülne sor, megfizethető lenne.
Sajnos pénz kéne, befektetők s az, hogy ne legyenek “irigyei”.
Ma 2012.03.13-án voltam megnézni Felcsúton.
Teljesen elhagyatottan állnak a szerkezetek és nem működött egyik sem.
Nem tudom mi lehet az oka!
gondolom szélcsend volt