Grand András okleveles építőmérnök, épületszigetelő szakmérnök szerint a biztosítók általában kisebb kárértéket állapítanak meg, mint ami egy kiterjedt szakértői véleményből következhet.

A mostani felső-magyarországi ár- és belvíznél keletkezett károkat illetően egy statikus és egy építész szakértő véleménye is más végeredményt és összeget hozhat. Ez pedig nemcsak a biztosítási összeg miatt fontos, hanem az épület biztonsága miatt is lényeges. Kimozdulhat ugyanis úgy egy fal, hogy elérhet az életveszélyes állapotig. Egy burkolat cseréjének szükségességét a biztosító szakértője is meg tudja ítélni, de a károk nagy részét nem. Éppen ezért célszerű lenne, ha egy statikus felülvizsgálat megelőzné a biztosítói kárfelmérést, s abból nemcsak a kár mértékére, de a helyreállítási lehetőségekre és azok költségére is következtetni lehet. Elsősorban azoknál a házaknál tartom ezt fontosnak, ahol súlyos tünetek vannak az árvíz miatt – hangsúlyozta Grand András.

Mire kell figyelni?

A szakember elsőként a hajszálrepedéseket és a nagyobb nyílású repedéseket említette. Mint mondta, minden repedésnek követni kell a sorsát, átgipszelés után naponta figyelni kell a változást. És meg kell győződni arról, hogy vakolatrepedésről vagy falrepedésről van-e szó! „Mivel sok épület hosszabb ideig állt a vízben, ezeknek a kiszáradása is hosszabb ideig tart, így a károk sem jelentkeznek azonnal. Amikor az alapozás alatti talajrész is átázik, sokkal nagyobb a talajnak az összenyomódása, mint egy száraz vagy átlagos nedves talajé. Az átázás mértékétől függően szárad a talaj, s emiatt az összenyomódás is különböző mértékű lehet, ebből keletkeznek a repedések. S hogy miért kisebbek, avagy nagyobbak? Változó terhelésnél változó süllyedés következhet be” – magyarázta.

Ennél súlyosabb eset, amikor a fal egyik része kihajlik – itt általában csak az egyik oldalon látszik a „domborulat”. Ennek oka, hogy a kigörbülésnél, kihajlásnál kimosta a talajt a fal alól a víz. Ez életveszélyessé is válhat, mindenképpen ki kell dúcolni a falat és a födém aládúcolása is szükségessé válhat – halljuk a tanácsot. És vannak az átmenő repedések, amelyek már mindkét oldalon (azaz kívül és belül is) látszanak, s az épület süllyedéséből adódnak. A födém alatt megjelenő repedéseknél pedig a terheletlen falaknál nagyobb a probléma. „A vakolat repedése nem jelent minden esetben szerkezeti problémát, de a kárértéke jelentős. Amíg ki nem szárad a talaj a falak és a vakolat, várni kell, mert addig folyamatosan jelennek meg az újabb és újabb repedések, s csak ezt követően látható a kár ténylegese mértéke” – tette hozzá Grand András.

Mi a különbség víz és víz között?

„Fontos megemlíteni, hogy másképp reagálnak a vízre a különböző anyagú falak. Ebből a szempontból a tégla és a beton a legjobb, ám ha napokig vízben áll a ház, a habarcs anyaga a téglából is kilazulhat. Az utólagosan hőszigetelt falaknál viszont a hőszigetelés miatt sokáig tart a száradás. A legrosszabb helyzetben ebből a szempontból a vályogházak vannak, amelyeknél az intenzív és tartós víz kilazítja a kötőanyagot. De! Van arra módszer és javaslatom, amivel elkerülhető a ház összedőlése – a favázas megerősítés a meglévő vályogházaknál is alkalmazható. Visszatérve a kérdésre: ha a pincékbe csak a talajvíz jött fel, utólagos szigetelési módszerrel orvosolható a probléma. Igaz, ez költséges, de hatékony megoldás a belvíz ellen. Abban az esetben azonban, ha a talajszint feletti víz, azaz valamelyik folyó vagy patak vize fenyegeti a házat, az ellen sajnos nincs más megoldás, csak a homokzsák” – jegyezte meg.

Munkák és szakemberek

És hogy milyen munkákra és szakemberekre lehet szükség a helyreállításnál? Lehet szükség statikai beavatkozásra, az alap és a fal megerősítésére. Ehhez statikai-szerkezeti kivitelezési terv és statikus szakember szükséges. A lábazat felnedvesedését, a burkolatokon, padlóburkolatokon jelentkező károk, valamint a repedések kijavításához egy jó szakembert kell keresni.

Címkék: alapozás, árvíz, beton, biztosító, burkolat, födém, hőszigetelés, repedés, statika, szigetelés, tégla, vályog