Hő- és hangszigetelő képesség, hőtároló tömeg, nyomószilárdság

Abban segítünk olvasóinknak, hogy egy családi ház kivitelezésénél milyen téglából épüljön a falazat. A legfontosabb szempontok: a hőszigetelés, a hangszigetelés és a hőtárolás. Milyen arányban párosítsuk a fal és a hőszigetelő réteg vastagságát? Most megtudhatja a legjobb megoldást!

Tégla: évezredek szemtanúja

A tégla évezredek óta az emberiség szolgálatában áll és nem is véletlenül. Tartós, időjárásálló, nagy nyomószilárdságú, olcsó és könnyen bontható, átalakítható. De milyen fajta téglát, vagy pontosabban kifejezve falazóanyagot válasszunk? Több szempont is felmerülhet, amit a falazat kiválasztásánál mérlegelnünk kell. Ezek közül a három legfontosabb: a hőszigetelés, a hangszigetelés és a hőtároló tömeg. Hiszen ezek azok a tényezők, amelyeket eleve meghatározzák a komfortérzetünket, hogy hogyan érezzük magunkat a saját házunkban, szeretünk-e otthon lenni.

	falvastagság vakolat nélkül	hőszigetelés U [W/m2K]	léghanggátlás RW [dB]	hőtároló tömeg mt [kg/m2]	nyomószilárdság N/mm2	nedvességtartalom 60 % relatív páratartalom mellett %
kisméretű tömör tégla	38	1,37	48	186	15	0,20
B30	30	1,49	44	148	10	0,27
Porotherm 30	30	0,69	39	50	10	0,62
Porotherm 44 HS	44	0,35	34	39	7	0,62
IsoteQ normál	25	0,26*	54	25	nincs megadva	nyomozás folyamatban:)
Silka 250	25	1,86	56	222	20*	1,08
Zsalukő	20	2,77	67*	395*	14	1,60
Ytong p2-0,5	30	0,4	48	34	2	7,22
tömör  vályogtégla	38	1,27	nyomozás folyamatban:)	208	4

* A legjobb értékek ki vannak emelve! A nedvességtartalomnál nem merjük kijelenteni, hogy a legkisebb érték a legjobb, hiszen ha a lakásban keletkező pára egy részét a falazat felveszi, az még nem feltétlenül gond.

Mire figyeljünk?

A táblázat a három fő szempont értékeit mutatja az egyes falazóanyagok esetében. A kapott értékeket megvizsgálva látható, hogy általánosságban véve minél nehezebb egy falazóanyag (minél nagyobb a hőtároló tömege), annál jobb a hangszigetelő képessége (a léghang-gátlása). Ugyanakkor a hőtároló tömeg nincs kihatással a hőszigetelő képességre. Akkor miért érdemes mégis nagy hőtároló tömegű anyagot választani? Mert a hőtárolótömegnek a hőmérséklet ingadozások csillapításában, vagyis a hőszigetelésben van rendkívül nagy szerepe. Ezért nem ajánljuk a könnyűszerkezetes épületeket, mert ezeknek nincsen hőtároló tömegük – magyarázza Tóth Zsolt építészmérnök, az é z s é tervező és szolgáltató kft. ügyvezetője.

A házak hőszigetelő képessége

A hőszigetelő képességet többnyire a hőátbocsátási tényező értékével jellemezzük, ezt régebben k-értéknek is nevezték, míg ma az U-érték a legmegszokottabb formája. A homlokzati falakra vonatkozó jelenlegi magyar szabvány 0,45 W/m²K, ami azt jelenti, hogy 1 K (kelvin) hőmérséklet különbség hatására 1 nm falazaton 0,45 W hő megy át. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha kint -5 C van, bent pedig 20 C-ra fűtünk, akkor ez a hőveszteségnek tekinthető érték már 11,25 W minden egyes négyzetméterre. Ezért kell olyan falazóanyagot és hőszigetelést választanunk, ami bőven túlszárnyalja a szabványértékeket, és így csökken a téli fűtésszámlánk is. Egy passzívház éppen azért működhet hagyományos fűtőtest nélkül, mert ott legfeljebb harmadannyi hő szökik ki a falakon keresztül (0,15 W/m²K), és az ablakok, födémek is tökéletesen szigeteltek. A passzívház esetében mesterséges szellőztető-berendezés nyeri vissza a kimenő elhasznált levegő hőjét (hővisszanyerős szellőztetés), ezért a belső hőnyereségek (emberek hőleadása, háztartási berendezések) elegendőek ahhoz, hogy a töredékére csökkent veszteséget pótolni tudjuk.

Régi sláger: a kisméretű tömör tégla

A magyar családi ház állománynak megközelítőleg a fele kisméretű tömör téglából készült. Ennek az az előnye, hogy nagy a hőtároló tömege és variálható a falvastagság (a leggyakrabban 25, 38, 51 cm). A viszonylag kis elemek miatt viszont nagyobb a munkaigény és így a költségek is nőnek. A kisméretű tömör tégla egyik lényeges jellemzője, hogy a belőle épült vakolt 38 cm vastag fal hőszigetelő képessége (U-érték): 1,37 W/m2K, vagyis jócskán rosszabbul teljesít, mint azt a jelenlegi – nem túl szigorú – magyar szabvány előírja

B30 és a gázbeton

A kisméretű tömör téglánál valamivel jobb a B30-as tégla hőátbocsátási tényezője, aminek értéke – 30 cm-es vastagságban lerakva, szintén vakoltan – 1,49 W/m2K. További előnye, hogy a kisméretű téglánál gyorsabban falazható és vékonyabb falat lehet építeni belőle. Gyakori még a gázbeton is, amit jellemzően a 80-as években használtak, de felújítás során ma is gyakran találkozhatunk vele. Hátránya, hogy utólag megduzzad és elreped. A vakolt 30 cm vastag fal hőátbocsátási tényezője (U-érték): 0,83 W/m2K.

Van-e tuti recept?

Manapság alapvető szempont, hogy mennyire kell mélyen a pénztárcánkba nyúlni, ha eljön a fűtési szezon, ezért nemcsak a korszerű fűtési rendszerek telepítésére kell koncentrálnunk, hanem a fal hőtároló képessége is előtérbe kerül. Mindenképpen réteges falat érdemes választani, mert így minden rétegnek ki lehet használni a jó tulajdonságait, nevezetesen a teherhordó szerkezet tömegét és a hőszigetelés hőszigetelő képességét. A magyar lakosság többnyire vastag fal-vékony hőszigetelés kombinációban gondolkozik, amiben van némi szerepe a téglagyártó cégeknek is. Ideje lenne ezen változtatni.

Új időknek új dalai, avagy vékony fal, vastag hőszigetelés

Szívünk szerint mi a POROTHERM 20 N+F-et választanánk 16 cm hőszigeteléssel. Ennek a szerkezetnek az U-értéke 0,21 W/m2K, léghang-gátlása (RW): 54 dB.  Talán ezt lenne a legkönnyebb a laikus felhasználóval elfogadtatni, mert végül is tégla ez is csak vékonyabb. Egyetlen komoly akadály, hogy itthon nincs még bevizsgálva külső falazatként.

Nyomószilárdság

A statikai számításoknál elég sok tényezőt kell figyelembe venni, és természetesen mindig biztonsági tartalékkal kell méretezni az egyes szerkezeteket. Ezek bonyolult számítások, amikre most nem térünk ki. Készítettünk azonban egy összehasonlítást, amiből kitűnik, hogy milyen különbségek vannak az egyes falazatok legmeghatározóbb statikai tulajdonságában, nevezetesen a nyomószilárdságban. A nyomószilárdságot N/mm² egységben fejezik ki, mint ahogy azt a fenti táblázatban is feltüntettük. Ennél azonban beszédesebb érték, hogy adott vastagságú fal 1 m hosszúságú szakasza mekkora függőleges terhelést képes elviselni.

szerkezet megnevezése	nyomószilárdságN/mm2	függőleges terhelés, amit 1 m falszakasz elbírkN/m
38 cm vastag kisméretű tömör téglafal	15	5700
30 cm széles B30 téglafal	10	3000
30 cm vastag Porotherm téglafal	10	3000
20 cm vastag Porotherm téglafal	10	2000
44 cm vastag Porotherm HS téglafal	7	3080
25 cm vastag Silka mészhomok téglafal	20	5000
20 cm vastag zsalukő fal	14	2800
30 cm vastag Ytong p2-0,5 pórusbeton fal	2	600
38 cm tömör vályogtégla fal	4	1520

A fenti adatok  tükrében furcsáljuk, hogy éppen a 20 és 25 cm vastag Porotherm téglákat nem lehet használni külső falnak, amikor a gyengécske Ytong pórusbeton-téglát igen. Nézzük csak meg, statikai terhelés szempontjából 2 cm vastag Porotherm falazat, vagy akár 3 cm vastag zsalukő falazat is bír annyit, mint a 30 cm vastag Ytong P2-05. Más kérdés, hogy hiába megengedett, statikusunk sem tartja jó ötletnek pórusbetonból építkezni. Még családi házaknál is lehet olyan gerenda, amelynek szélén annyira megnő a teherkoncentráció, ami már a pórusbeton repedezését vonja maga után. Nem véletlen, hogy arra is vannak szabványok, hogy legfeljebb hány emeletes épületet lehet építeni egy-egy falazóelemből.

A zsalukő is ajánlott

A zsalukő szintén figyelemre méltó építőanyag, nem is csak az előbb említett nyomószilárdság miatt, ami ráadásul a  a beépített vasalás függvényében még nőhet is. Ezt a nagyméretű építőelemet betonnal töltik ki, és leggyakrabban kerítéseknél, valamint családi házak pincéjénél és lábazatoknál találkozhatunk vele. Az emberek azonban manapság fenntartással kezelik a betont, főleg nálunk, pedig ennek nincs semmiféle alapja, talán csak az elmúlt évtizedek nagypaneles házainak rossz emléke kísért. A 20 cm zsalukőből és 16 cm hőszigetelésből álló falazat hőtároló tömege 395 kg/m2, hőátbocsátási tényezője 0,224 W/m2K, a léghang-gátlása pedig (RW): 67 dB, ami nagyon jó értéknek számít.

Most akkor zsalukő vagy a Porotherm?

A zsalukő esetén felmerülhet a kérdés, hiszen betonról van szó, hogy a belőle készült fal nem hidegebb-e belülről? A kérdés felvetése jogos, hiszen a hőérzetünket haza vághatják a hideg felületek. (A komfortelméleti témáknak külön cikket szentelünk majd. – a szerk.) Hasonlítsuk össze a 16 cm polisztirol hőszigeteléssel ellátott és vakolt zsalukőből készült falat, valamint az ugyanilyen U-értékkel bíró Porotherm 30 falazóelem + 12 cm EPS (expandált polisztirol hőszigetelés) kombinációt! Az eredmény az, hogy a belső vakolat felszínére kiszámolt hőmérsékletek szinte hajszál pontosan megegyeznek: -2 C külső és 20 C belső hőmérséklet mellett a fal belső oldala 19,39 +/- 0,01 C hőmérsékletű. Tehát vetkőzzük le a betonnal szembeni ellenérzéseinket, és bátran alkalmazzuk ezt az anyagot is! Már csak azért is, mert a zsalukőből épített fal a földrengéseknek is jobban ellenáll, mint a többi vizsgált falazat.

Mi a gond a vályoggal?

A vályogot legtöbben azért szeretik, mert nagy hagyományokkal bíró, természetes falazóelem. Ezzel nem is vitatkozunk, sőt úgy gondoljuk, hogy jó lehet vályogházban élni mindaddig, amíg azt nagyon gondosan meg tudjuk óvni a nedvességtől. A vályog ugyanis megszívja magát és elveszti statikai szilárdságát a nedvesség hatására.

Farkas Tibor, Tóth Zsolt, Vértesy Mónika

Együttműködő partnerünk: www.csaladihaztervezes.hu

Címkék: családi ház, építés, építkezés, EPS, falazat, falvastagság, fűtőtest, gázbeton, hangszigetelés, hőmérséklet, hőszigetelés, nyomószilárdság, polisztirol, Porotherm, statika, szabvány, szakértő, tégla, vályog, Ytong, zsalukő