Haszonélvezeti jog: örökösök macska-egér háborúja

március 30.

A haszonélvezeti jog családi perpatvarok, örök harag melegágya. Mivel igen kényes jogviszonyról van szó, érdemes tisztázni, hogy milyen jogokkal rendelkezik a tulajdonos, és milyen jogokkal a haszonélvező. Hogyan adhatja el a lakást a tulajdonos? És mennyiért lehet megváltani a haszonélvezetet? És mi történik, ha a szülő a gyermeke javára ingyen le szeretne mondani erről a jogáról?

Az özvegy és a csemete

A Polgári Törvénykönyv szerint a haszonélvező a más személy tulajdonában álló lakást birtokolhatja, használhatja, sőt, ha nem akar ott életvitelszerűen tartózkodni, akkor bérbe is adhatja. A haszonélvezeti jognak két fő típusát különböztetjük meg: a meghatározott idejűt és a holtig tartót. Létrejöhet szerződéskötéssel vagy pl. jogszabályi rendelkezés útján. Utóbbi esetről beszélünk, ha a tulajdonos halálával az özvegy haszonélvezeti jogot örököl. A szerződéskötéssel történő alapítás tipikus esete, ha a szülő gyermeke számára lakást vásárol, de nehogy pillanatnyi ötlettől vezérelve a „nebuló” túladjon rajta, haszonélvezeti jogot jegyeztet be rá.

A haszonélvező bérbe is adhatja

Bár a haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de hasznosítás céljából bérbe adhatja az ingatlant. Ezt csak akkor teheti meg, ha a tulajdonos nem akarja azt kibérelni azonos feltételekkel. Az is előfordulhat, hogy a haszonélvező a lakást ingyenesen engedi át harmadik személynek: ilyen esetben a tulajdonos tehetetlen. Ha a haszonélvezeti jog megszűnik, akkor természetesen a bérleti jogviszony is megszűnik – ecseteli a helyzetet dr. Czvikovszky Nóra ügyvéd.

A tulajdonos joga van tűrni

Alapesetben a tulajdonosnak nincs joga a birtokláshoz, a használathoz és a hasznok begyűjtéséhez, kivéve, ha a haszonélvező átengedi neki, mert ekkor a tulajdonos is bérbe adhatja a lakást, vagy életvitelszerűen ott tartózkodhat. Általában ha nem özvegyi jogon szerzett haszonélvezetről van szó, akkor az esetek túlnyomó többségében a tulajdonos lakja, csak éppen például szülője vagy nagyszülője haszonélvezeti jogot jegyeztet be. Persze fordulhat a kocka, ha a családon belül elmérgesedik a helyzet. Ha a haszonélvező vissza akarja kapni a lakást, akkor a tulajdonos köteles ezt tűrni. Ha a tulajdonos ezt megakadályozza, akkor őt a haszonélvező határidő kitűzésével felszólíthatja, hogy adja át részére a lakást. Ha a tulajdonos még erre sem reagál, akkor bizony a haszonélvezőnek peres eljárást kell indítania a lakás kiürítése céljából.

A haszonélvező sem amortizálhat

A haszonélvező sem csinálhat azt a lakásban, amit akar. Köteles a karbantartásért és a közműhasználatért fizetni, a közterheket viselni. Kivéve a rendkívüli javításokat és a helyreállításokat, mert az a tulajdonos reszortja. A tulajdonosnak joga van rendszeresen ellenőrizni a lakását. Ha a haszonélvező vagy a vele szerződésben álló bérlő lelakja a lakást, akkor a tulajdonos kérésére köteles az eredeti állapotot visszaállítani. További akna lehet a haszonélvező és a tulajdonos kapcsolatában, ha bár a haszonélvező használja az ingatlant, de a közművek a tulajdonos nevére szólnak, mert ekkor utóbbinak kell fizetnie. Érdemes tehát átíratni azokat a haszonélvező nevére, a birtokbaadáskor a mérőóra állásokat rögzíteni, illetve szerződést kötni, amelyben ezek rögzítésre kerülnek – tanácsolja dr. Czvikovszky Nóra. Ha a haszonélvező felszólításra sem íratja át a közműveket, és nem fizeti ki az ingatlan terheit, akkor a tulajdonos csak perben tudja érvényesíteni az általa megfizetett összeget.

A tulajdonos el is adhatja

Ha a tulajdonos pénzügyi vagy családi okok miatt meg akar szabadulni a lakástól, bármikor eladhatja, a tulajdonjogot átruházhatja. Ehhez nem kell a haszonélvező hozzájárulása, viszont a haszonélvezeti jog továbbra is fennmarad. Persze többnyire befektető jöhet szóba vásárlóként, aki kivárja, amíg a haszonélvezeti jog meg nem szűnik, vagy pénzért megváltja ezt a vagyoni értékű jogot. Ugyanígy a tulajdonosnak joga van a lakást megterhelni, vagyis jelzálogjogot alapíthat rajta, azonban ehhez is kell a haszonélvező hozzájárulása.

Kérhetik a haszonélvezet korlátozását

Emellett még annyit tehetnek az örökösök, hogy bíróságon kérhetik a haszonélvezeti jog korlátozását, például ha túl nagy az ingatlan, és ez meghaladja az özvegy jogos igényeit. A korlátozásra azonban csak özvegyi jog esetében van mód, ha a haszonélvezetet végintézkedéssel vagy szerződéssel alapították, akkor ez a lehetőség is kiesik. Az ilyen tárgyú perekben fel kell deríteni, hogy az örökhagyó és házastársa milyen anyagi körülmények és igények között élt, és a túlélő házastárs részére ez az életszínvonal megközelítőleg biztosítva van-e. Vizsgálni kell azt is, hogy a túlélő házastárs életkorára és egészségi állapotára figyelemmel nem kell-e számolni szükséges kiadásainak növekedésével. De az örökösök a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását kérhetik is. Ha csak az egyik örökös kéri a megváltást, az ő örökrésze vonatkozásában arányosan kell a megváltást meghatározni, míg a többi örökös örökrésze változatlanul marad.

Ingyen nem szabadulhatunk

A haszonélvezeti jog megszűnik, ha a határozott idő letelt, a jogosult meghalt, az özvegyi jog tulajdonosa újabb házasságot köt, vagy az ingatlan egészben vagy jelentős részben megsemmisül. Bár a haszonélvezeti jog nem adható el, de a jogosult lemondhat jogáról ellenérték fejében, vagy akár ingyen is. Tipikus eset, ha a szülő a gyermeke lakásán ingyen megszüntetné a haszonélvezeti jogát. Az állam azonban ekkor is pénzt akar látni. Így ha valaki ingyen mond le a jogáról, akkor az ügylet ajándékozási illeték alá esik, ami nagyobb összeg, mintha ellenérték fejében történt volna, mivel ilyenkor az adásvétel esetén fizetendő illeték kerül kiszabásra – világít rá az ellentmondásra dr. Czvikovszky Nóra. Tehát az az abszurd helyzet áll elő, hogy jobban jár a család, ha a haszonélvező ellenérték fejében mond le a gyermeke javára, mintha ajándékba adják.

Fizetni is lehet érte

Ha a haszonélvező pénzért mond le a jogáról, akkor bonyolult számításokat kell végeznünk a törvény előírásainak megfelelően. Először a haszonélvezeti jog egyévi értékét kell kiszámítanunk. Ez pedig egyenlő az adott lakás – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egyhuszad részével. Tehát ha 20 milliót ér a lakás, akkor a haszonélvezeti jog 1 milliót ér. A következő lépés az, hogy meg kell néznünk, hogy ez a jog meghatározott, bizonytalan vagy határozatlan időre szól-e. Ha például 10 évre szól, akkor az egyévi értéket kell tízzel beszorozni. A törvény azonban a határozott időre szóló haszonélvezeti jog értékét maximálja, az ugyanis nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve a természetes személy javára kikötött haszonélvezet esetén az egyévi értéknek bizonyos életkorhoz rendelt többszörösét. Általában azonban határozatlan időre szóló haszonélvezeti jogról van szó. Ekkor a jogosult életkorát vesszük alapul: ha 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,  25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,  51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,  65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.

Névjegy:

Dr. Czvikovszky Nóra

1064 Budapest Izabella utca 50

Czvikovszky Ügyvédi Iroda

Telefon: +36203865377

www.drczvikovszky.hu

nora@czvikovszky.hu

Szakterületek:

családjog, csődjog, felszámolás, gazdasági jog, ingatlanjog, kártérítési jog, munkajog, polgári jog, társasági jog

Címkék: , , , , , , , , ,

Hozzászólások

  1. Tisztelt ügyvédnő! Nagyon érdekesen alakul áprilistól a tervezet haszonélvezet és tulajdonosi viszonyok.Az Én kérdésem ettől bonyolultam és szeretném ha tudna segiteni.Őrökösödési szerződésről van szó.A szüleim 1997ben őrökösödési szerződést kötöttek a hugom és a férjével,,,ugy hogy én nem is tudtam.2001 ben meghalt édesanyám,,és 2003ban a hagyatéki tárgyaláson tudtam a szerződést meg,,mondanom sem kell,hirtelen le is dermedtem,,mert jó viszonyban voltam a szűleimel. azóta sok idő eltelt,,és ugye a testvérem sem itthon élnek,,,apukám lakja a házat.szeretném kérdezni,,hogy elvilegjár e a kőtelesrész. ÉS bármilyen tanácsr vagy segitségben szeretnék segitséget kérni. Köszönöm válaszát.

    andrásy lilla @ 2010. április 02.
  2. Tisztelt Ügyvédnő! Anyósom 2010. június 10-én elhunyt, és kiderült, hogy a 4 gyermeke közül a legkisebbnek eladta a lakóingatlant, melynek 50%-a már tisztázott volt, amikor apósom meghalt, ugyanis akkor a három testvér lemondott az apai örökségről a legkisebb fiú javára. Most viszont az anyai örökségről már nem mondanának le, mert nincsenek jó anyagi körülmények között. Ilyen esetben meglehet-e támadni az adás-vételi szerződést a köteles részért? Kizárhatta-e anyósom a három gyermekét az örökségből ilyen módon?
    Előre is köszönöm válaszát! Nagyon várom!

    Schendl Zsuzsanna @ 2010. július 17.
    • Kedves Zsuzsanna!
      Kérem, hogy a Fórum rovatban tegye fel kérdését, választ ott kap majd rá.
      Köszönjük!

  3. Jónapot kívánok. a következő problémám volna. Együttélek egy olyan lakásban a nagymamámmam ami az én és testvérem tulajdonában van. A haszonélvezők a Nagymamám és az apukám. Joga van e kitenni a lakásból?
    Mit tehetek ellene? és még egy kérdedés, tudna e ajánlani egy oldalt vagy forrást ahol utánanézhetek hogy a haszonélvezeti jog hogy változik az idő elteltével ha határozott időre szól és hol tudok utánanézni hogy mennyi is ez a határozott idő.
    Válaszát és fáradtságát előre is köszönöm.
    Tisztelettel Országh Gábor

    országh Gábor @ 2010. október 04.
  4. Tisztelt Ügyvédnő!

    Szeretném megkérdezni, hogy megilleti-e a törvényes feleséget a haszonélvezetijog, abban az esetben, ha a férjtől törvényesen nem vált el, de több mint 10 éve külön ingatlanban mindenféle anyagi és természeti kapcsolat nélkül éltek és a férj elhalálozott.
    Köszönettel: Pintér Zsuzsanna, az egyik örökös

    Pintér Zsuzsanna @ 2010. november 09.
    • Tisztelt Hozzászóló!

      Az ingatlan.net fórumoldalán lehet feltenni a kérdést, ahol szakértőink válaszolnak!

  5. TISZTELT ÜGYVÉDNŐ! Édesapám 1996-ban meghalt ,édesanyám mindenen rajta hagyta a haszonélvezeti jogát.
    Édesanyám is 2010 szeptemberben meghalt, és nem tudjuk,hogy a haszonélvezeti jog ilyenkor leszál magától vagy le kell vétetni ,és ha le kell vétetni az mennyibe kerül? Ez azért érdekel ,mivel sok kis darab földje,lakása volt,
    Válszát elöre is köszönöm!!

    Balogné Ibolya @ 2011. január 10.
  6. Tisztelt Ügyvédnő!Férjemmel korábban vásárolt lakásunk olyan megosztásba, hogy az én nevemre de neki haszonélvezetével történt.
    Azóta kapcsolatunk olyan mértékbe megromlott, hogy menekülnék belőle.
    Rettegésbe tart örökké fenyeget. Nyugalmam miatt már albérletbe is elmennék csak nyugalmam lenne. Megteheti, hogy nem fogja a rezsi költségeit fizetni?

    Válaszát köszönöm!

    Kiss Ibolya @ 2011. február 01.
  7. Tiszteltt Ügyvédnő!
    Szeretnék érdeklödni hogy az ingatlan az egész az énnyém és a nagybátyámnak csak a fél házra van haszonélvezeti joga ki szeretném fizetni a korához számitva 900 000ft járna neki de ö nem akarja elfogadni
    mert 3500 000Millio forintot követel tölem .Én azt szeretném megkérdezni hogy ilyenkor mi a teendö és az ingatlan értékét is rongálja nem teljesiti a feltételeket meg nem fizeti a közüzemi számlákat a házra csinálja az adoságot és ö kijelentette ,hogy öt nemérdekli semi csak nekem akkar adoságot csinálni.És mit tudok ilyenkor csinálni.

    Válaszát elöre is megköszönöm

    Tisztelettel:Réti Krisztina

    Réti krisztina @ 2011. április 27.
  8. Tisztelt Ügyvédnő!
    Édesapám halála után annak 2. felesége özvegyi jogon lakott a házban, amit mi vér szerinti gyermekek örököltünk.
    Az ősszel szociális otthonba költözött, de nem bízta az ingatlant senkire, nem is tudatta velünk, hogy elköltözött onnan.
    Mit tegyünk, hogy az esetleges károkat megelőzhessük, mivel üresen áll a ház? Nem tudjuk, hogy a közüzemi számlákkal mi történik ebben az esetben? Van-e jogunk bemenni az ingatlanba, hogy ellenőrizzük a víz és gázcsapot, villany lekapcsolását stb. Mi a mi teendőnk ez esetben? Köszönöm előre is válaszát. T.Margit

    Tóth Margit @ 2011. május 01.
  9. Tiszteltt Ügyvédnő!
    Szeretnék érdeklödni hogy az ingatlan az egész az énnyém és a nagybátyámnak csak a fél házra van haszonélvezeti joga ki szeretném fizetni a korához számitva 900 000ft járna neki de ö nem akarja elfogadni
    mert 3500 000Millio forintot követel tölem .Én azt szeretném megkérdezni hogy ilyenkor mi a teendö és az ingatlan értékét is rongálja nem teljesiti a feltételeket meg nem fizeti a közüzemi számlákat a házra csinálja az adoságot és ö kijelentette ,hogy öt nemérdekli semi csak nekem akkar adoságot csinálni.És mit tudok ilyenkor csinálni.

    Válaszát elöre is megköszönöm

    Tisztelettel:Réti Krisztina

    Réti krisztina @ 2011. május 06.
  10. Tisztelt Ügyvédnő!
    Segítségét szeretném kérni. Édesapám elhunyt 4 éve, így nagymamám telkén, és lakásán 1/4 tulajdoni hányadot örököltem, mert apukám halálakor már tulajdonos volt a papám után. A mamám fél évet egyik helyen fél évet másik helyen lakott. Nem szóltam bele, eszembe sem jutott, hogy bármiben korlátozzam. Apukám testvéra azonban hátsó szándékkal és rosszindulatúan életjáradékot kötött a nagymamámmal aki nagyon befolyásolható, így kitagadva engem most az ingatlanokon a nagynéném a 3/4ben lett tulajonos. Engem csak a hatósági határozat tájékoztatott erről. Nagymamámnak özvegysége miatt hasznonélvezeti joga van mindkét ingatlanon. Tudom h ez nagyon erős, de abban szeretném segítségét kérni, van e bármi lehetőségem az eladáson kívül pl. kérhetem e hogy egyszerre nem tud két helyen lakni a másik ingatlant használhassam, vagy bármi másra van e lehetőségem? Mert ezt a rosszindulatot apu halála után nagyon neház megemésztani. Segítségét köszönöm.

    Nagy Emil @ 2011. július 13.
  11. Tisztelt Ügyvédnő!

    Nekem egy olyan kérdésem lenne. hogy a férjem most halt meg és, a lányunknak mi vettünk egy telket 1996 04. 25-én. Amire 1998-ban el is kezdtünk építkezni, valamint a haszonélvezeti jog az fele-fele arányban volt a férjemmel, a lányunk a tulajdonos. Azt szeretném tudni, mit ír ilyenkor a jogszabály elő, hogy a férjem holtig tartó haszonélvezeti joga rám száll-e? Vagy ilyenkor mi történik vele. Valamint, hogy eladhatja-e a lányom az én beleegyezésem nélkül?

    Tisztelettel:
    Horváth Jánosné
    Előre is köszönöm a válaszát.

    Horváth Jánosné @ 2011. augusztus 17.
  12. Tisztelt ügyvédnő!
    Sajnos a mi jogi problémánkra eddig nem kaptam megoldást! A 13 éves fiam 1/2 részben tulajdonos az apjával közös ingatlanon, amire az apa rávezettette a haszonélvezeti jogát, 11 évvel ezelőtt. Az apa tulajdonára szóló ingatlanra 6 évvel ezelőtt végrehajtási jogot tetettem, mivel azóta nem fizet gyerektartásdíjat. A gyermek része nem árverezhető, és mivel az apa, aki külföldi állampolgár, eltűnt, életjelet nem ad magáról több mint 7 éve, sajnos a haszonélvezeti joggal terhelt fél ingatlan eladhatatlan. Az ingatlanon óriási állagromlás keletkezett azóta, vevő akadna az árverésen, de ilyen feltételekkel nem tudom eladni. Lehet-e kérni a bíróságot, hogy szüntesse meg a kiskorú tulajdonán az apa haszonélvezeti jogát, a fentiekre való méltányosságból? Tetemes összeggel tartozik nekünk az apa, akit próbáltam megkeresni, de sikertelenül, így ilyen körülmények között a kiskorú teljes mértékig kizárt az örökségből?
    Köszönöm a választ, Vágner Krisztina

  13. Tisztelt Ügyvédnő!
    Szeretném megkérdezni hogy a 2011.09.01 elhunyt édesapám, törvényes örököseként a tőle örökölt 1/2 házrészemből az édesanyám kizárhat-e, és ő elvihet-e a házból mindent?

    Ondó Ágnes @ 2012. január 05.
  14. Igen tisztelt Ügyvédnő! Testvérem elhalálozott, ingatlanának fele vételkor a fia nevére került, tehát a fél ingatlan, azaz 8 Millió Ft-ra értékelt rész a hagyaték tárgya, amit kisfia, mint törvényes örökös örököl. A feleség haszonélvezeti jogát szeretné megváltani. A kiszámításhoz 8 Milliót kell 20-al osztani, vagy csak a felét (4 M-ot) és a feleség betöltött 65 éve alapján 4-el szorozni. A kérdésünk sürgős, mivel idézés van a tárgyalásra.
    Köszönöm szíves mielőbbi válaszát:Szabó Tibor Zoltánné

    Szabó Tibor Zoltánné @ 2012. január 07.
  15. Tisztelt Ügyvédnő!Szeretném megkérdezni, hogy a holtig tartó haszonélvezőnek a rezsi költségen, és a karbantartási költségen kívül a társasházi közös költséget is kell fizetnie, vagy az a tulajdonos kötelessége? Köszönöm. Tisztelettel Várszegi Klára.

    Várszegi Klára @ 2012. március 12.
  16. Tisztelt ÜgyvédnŐ! Édesanyámtól ajándékba kaptam egy házat, holtig tartó haszonélvezettel 2004-ben.Édesanyám 90 éves és időskori demencia miatt cselekvőképességet kizáró ok miatt gondnokság alatt van, jelenleg pszichiátriai otthonban él. A ház leromlott állapotban van, felújítását megkezdtem, de nem győzöm a költségeket, mert én is nyugdíjas vagyok. Teljes vízvezetékcserét kellett csináltatni, mert a lakatlan házban elfagytak a vezetékek, közben csatornát vezettek,kötelező volt rákötni, megcsináltattam a gázbevezetést és bekötést, a hibás tetőt is ki kellene javítani és a házat kivülről, belülről kifestetni. A kérdésem az lenne, hogy a haszonélvező pénzéből lehet-e ezekre a költségekre igényelni, vagy minden költség kizárólag a tulajdonost terheli.Édesanyám pénze gyámügyi fenntartásos betétkönyvben van,kérhetek-e a munkálatokra belőle, vagy önerőből kell megoldanom ezt a problémát.Ketten vagyunk testvérek, az öcsémnek is ugyanez a problémája, hogy az ajándékozott haszonélvezettel terhelt lakás felújítási költségeit nem tudja fizetni.Ilyen címen igényelhetünk e pénzt a költségekre, a kijelölt gondnok én vagyok, de nem tudom jogos-e és szabad-e a mama pénzéhez nyúlni. Az ő létfenntartási költségeit a nyugdíja fedezi.Rendszeresen látogatjuk,de ő már nem tud nekünk tanácsot adni, sokszor meg sem ismer. Köszönettel: Sósné Tamáska Szilvia 68 éves nyugdíjas

    SósnéTamáskaSzilvia @ 2012. március 18.
  17. Tisztelt ÜgyvédnŐ! Bár előző kérdésemre nem kaptam választ, úgy tűnik a problémám megoldódik, ugyanis az illetékes gyámhivatalnak is írtam és nem zárkóztak el kérésemtől, szóban telefonon igéretet kaptam, hogy a számlák csatolása után hozzájárulnak, hogy a haszonélvező pénzéből hozzájárulhasson a költségeimhez.Köszönettel: egy 68 éves nyugdíjas

    SósnéTamáskaSzilvia @ 2012. március 30.
  18. Tisztelt Ügyvédnő! Mi történik abban az esetben, ha édesanyám 5 éve ment férjhez, és most a férje özvegyi jogot örököl, a házat az autó és a bankszámlát én, mint egyedüli örökös. Édesanyámé volt a ház, az autót az a házasság alatt cserélték le valamint külön kasszán vannak. A bankszámlához édesanyámon kívül nincs senkinek hozzáférése oda megy a fizetése, teljesen külön kezelte. Az özvegyi jog megváltásánál akkor az özvegy mindennek viszi a felét? Mit tudok ez ellen tenni? Az segít, ha ügyvéddel megyek a hagyatéki tárgyalásra és előtt felvázolom neki mi a helyzet? Mi történik ha a férj ott kéri az özvegyi jog megváltását és pedig nem akarok neki fizetni, akkor is a közjegyő fele-fele arányban adja át a hagyatékot?
    Köszönettel: örökös

    Kovács Tamás @ 2012. április 07.
  19. Tisztelt ügyvédnő lányom nevére vettünk egy lakást az én haszon élvezeti jogommal ö lakott benne a rezsit nem fizette most tölem akarja a biroság letiltani mi ilyenkor ateendö lányom nem hajlando és nem is tud fizetni köszönöm válaszát

    Fodorné Erzsébet @ 2012. április 15.
  20. Tisztelt Jogiforum!
    Érdeklődni szeretnék a kővetkezőekről:
    Egyik ismerősöm vett egy családi házat, s hozzá tartozó garázst.A lánya nevére ruházta át, igy a lánya lett a tulajdonos, viszont az ismerősöm ő és férje haszonélvezeti joggal rendelkezik.A lányának az élettársa tanácsára a lánya, mint tulajdonos eladta a garázst,amit a haszonélvező nem hagyott jóvá. ilyenkor milyen jogai és kötelezettségei vannak a tulajdonosnak(lányának) és a szülőknek( ismerősöm és férje),a kik haszonélvezők?
    Köszönöm megtisztelő válaszát, tisztelettel:László A

    László A @ 2012. május 04.
  21. Tisztelt Ügyvédnő!
    Férjemmel válófélben vagyunk és vagyonmegosztás kapcsán egy olyan ingatlant ajánlott fel, amely egyik vállalkozásának, egy kft-nek a tulajdona. A kft-ben én nem vagyok tulajdonos, és jelzálog van az ingatlanon. Kaphatok-e én erre az ingatlanra holtig tartó haszonélvezeti jogot?
    Köszönöm megtisztelő válaszát, tisztelettel: Bagóné Zs

    Bagóné Zsuzsa @ 2012. május 06.

Szólj hozzá!